#evolúció

Mit ér bármilyen kutatásom, ha pár évtized múlva AI-háború lesz, az emberek meg a termőföldért és a vízért ölik egymást? – interjú Szathmáry Eörs evolúcióbiológussal

„A mesterséges intelligenciának van egy olyan, a klímakatasztrófánál közelebbi veszélye, amit nem vesznek észre. Algoritmus útján evolúcióképessé válhat” – figyelmeztet Szathmáry Eörs, az Amerikai Tudományos Akadémia friss tagja, aki évek óta kongatja a vészharangot az emberi civilizációt fenyegető veszélyek miatt. Hogyan készüljünk az áram nélküli jövőre? Milyen intézményt nyitna a Karmelita felső emeletén, és hogyan büntetné, aki Hummert vesz?

Olyan modern lett az élet, hogy az agya már nem bírja lekövetni

Aki úgy érzi, kiég a hétköznapoktól, az nem véletlenül érzi ezt. Szingapúri kutatók szerint az evolúció nem a modern élet ingereire huzalozta az emberi elmét.

Magyar kutatók álltak elő új magyarázattal az evolúció egyik legnagyobb rejtélyére

Új megvilágításba helyezte a sejtmag és az eukarióták eredetét három magyar tudós.

Egy rendkívüli és ritka élőlény – David Attenborough 100 évesen is a bolygónk szinkronhangja

Századik születésnapját ünnepli Sir David Attenborough, és ötven éve kezdték el forgatni a sorozatot, amely a televíziózás történelmének a mérföldköve lett. A két kerek évfordulót ünnepli egy új dokumentumfilm, amely az Élet a Földön elkészülésének a történetét meséli el.

Összement a kutyák agya, most kezd csak kiderülni, miért

Minden jel szerint szoros összefüggésben lehet az emberi társadalmak szerveződésével az, hogy a kutyák agyának relatív mérete egy idő után csökkenni kezdett.

Evolúciós fejlődés jöhet a mesterséges intelligenciában, ha megtörténik, abból nagy baj lehet

Az evolúcióbiológia fontos tanulságokkal szolgálhat a mesterséges intelligencia jövőjének megértéséhez – erre hívják fel a figyelmet a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Belga Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia kutatói.

Melyik volt a Föld első növénye?

A világ szárazföldjei sokáig kietlenek voltak, ám az evolúció egy pontján a növények elkezdtek kimerészkedni a vízből.

Megvan, hogy mikor csattant el az első csók

Evolúciós szempontból a csók nem jelentett hasznot a túlélés szempontjából, és betegségek terjesztésére is alkalmas lehetett.

Találtak 240 megkövült lyukat a Szentkereszt-hegységben, a tudósok is csak vakarják a fejüket

Lengyel és svájci kutatók szerint az eddig gondoltnál 10 millió évvel korábban léphettek szárazföldre az első halak.

Felgyorsították az evolúciót, 100 000x gyorsabban fejlődnek a sejtek, mint eddig

Amerikai kutatók rájöttek, miként lehet az evolúciós folyamatokat – a laboratóriumban – meggyorsítani.

Megkérdőjelezi az evolúció legfontosabb állítását egy új tudományos eredmény

Kínai kutatók a rizs hidegtűrő képességét vizsgálva arra jutottak, hogy nemcsak a DNS változása hozhat be új tulajdonságokat az utódoknál.

Már az evolúciót is megborítják a városok

Meglepő jelenségre mutat rá egy nemzetközi kutatás: a városi életre, az urbanizációra válaszul színesebb tollazattal válaszolnak a madarak. Az ember mindennapjainak szervezőereje már ilyen módon is beavatkozik a természet alakulásába.

Tényleg a hatodik tömeges kihalás felé tartunk?

Mivel a fajok kihalási üteme drámaian felgyorsult, egyes kutatók szerint a hatodik tömeges kihalás küszöbén állunk. De vajon tényleg elkerülhetetlen-e ez a folyamat, vagy még van esélyünk megállítani? Szerkesztett részlet Hannah Ritchie adattudós Ez nem a világvége című könyvéből.

Megdőlt egy tudományos elmélet: 60 millió éve az ikerterhesség volt a „normális”, aztán minden megváltozott

Amerikai kutatók szerint az agy fejlődésének köszönhető, hogy a főemlősök ma már a legtöbbször egy utódnak adnak életet egyszerre.

Tényleg elég egy magas női hang, hogy kockáztassanak a férfiak?

Kínai kutatók arra jutottak, hogy a magasabb női hangok kockázatvállalásra késztetik a férfiakat, azonban ennek is van egy érdekes, az evolúciót kissé meghazudtoló feltétele.

3 milliárd évnyi evolúció veszett oda, mert az emberi tevékenység pusztítja a bolygót

Egy 24 tudományos intézet tudósaiból álló csapat a madarak kihalásán keresztül próbált rámutatni arra, hogy milyen súlyos ára van az ember felelőtlenségének a bolygó szempontjából.

Alkottak egy szabályt, ami ellentmond annak, amit eddig a biológiában gondoltak

Amerikai kutatók egy olyan újabb biológiai szabályt alkottak, amelyik látszólag szembe megy egy általánosan elfogadott feltételezéssel az élet stabilitásával és erőforrásmegőrző képességével kapcsolatban.

150 év után most eldőlt Darwin nagy vitája

Nagyjából 150 évvel ezelőtt óriási vitába bonyolódott a hím pillangók színeivel kapcsolatban két ikonikus brit evolúciókutató, Charles Darwin és Alfred Russel Wallace. Hogy melyiküknek volt igaza, az végül csak mostanában dőlt el a mesterséges intelligencia segítségével.

Csányi Vilmos óva int az önhittségtől: az ember nem valamilyen különleges lény, hanem az állatvilág tagja

Csányi Vilmos etológust nem kell bemutatni. Új művében, a Teremtő képzelet - A kreativitás evolúciója című könyvben az emberré válás útját mutatja be az etológus szemszögéből, és kitér arra is, hogy mi az emberi élet értelme.

Rájöttek, miért hosszú a zsiráf nyaka – nem csak azért, hogy a magas ágakról legeljen

Amerikai biológusok új kutatási eredményei betekintést nyújtanak a zsiráfok biológiájába, újszerű megvilágításba helyezve, hogy miért is olyan hosszú a nyaka a hím és a nőstény egyedeknek. Az okok ugyanis különbözők.

1 2 3 ... 10