A Popular Science magazin értesülései szerint a kaliforniai Burnham Institute for Medical Research kutatói új megközelítést alkalmaztak, amikor a kezelési módot kidolgozták. A hagyományos vakcinák úgy működnek, hogy az eredeti vírusok legyengített változatát juttatják be a szervezetbe, amely ezáltal képes lesz kiépíteni védekező mechanizmusát egy jövőbeni fertőzés ellen. Ezeknek a hátránya, hogy csak egy bizonyos vírus ellen védenek.

A vakcinák úgy működnek, hogy az adott vírustörzsre jellemző, hemagglutinin nevű fehérjét azonosítják a vírus felszínén. Ez egy nyalóka-alakú fehérje, amelynek feje minden vírustörzs esetében különböző. A kaliforniai kutatók, Robert Liddington biológus vezetésével ezért a hemmaglutinin molekulák szárára koncentráltak.

A vírus felszínén láthatóak a nyalóka-alakú  fehérjék. A száruk a gyenge pont. © AP

A kutatók felfedezetek egy olyan ritka antitestet, amely éppen ezt a területet támadja. A vizsgálat során a kísérleti egereket több fajta influenza vírustörzs – köztük a H5N1 madárinfluenza és az 1918-ban világjárványt okozó spanyolnátha - halálos adagjának a tízszeresével fertőztek meg, azonban az új fejlesztésű gyógyszer minden esetben sikeresen elhárította a betegséget, még akkor is, amikor a fertőzést követően csupán 72 órával később fecskendezték be.

Liddington szerint ez a megközelítés sikeres lehet más vírusok, például az AIDS-et okozó HIV esetében is. A kutatók azonban jelenleg arra koncentrálnak, hogy minél előbb átadhassák az amerikai járványügyi központnak, a Center for Disease Control and Prevention (CDC) a H1N1 influenza ellen már bevethető gyógyszert.