A beszédes Quake-Catcher Network (QCN) névre keresztelt hálózat a modernebb laptopokba épített mozgásérzékelőket használja ki. Ezek hagyományos esetben azt érzékelik, ha a számítógépet leejtik (vagy az külső erőhatás következtében leesik) a magasból és még a földetérés előtt lezárják a merevlemez író-olvasó fejét, hogy ne következzen be adatvesztés. A szenzorok viszont képesek sokkal finomabb rezgéseket is érzékelni.

Jesse Lawrence szeizmológus erre alapozva hozta létre a QCN-t, amely több ezer önkéntes laptopját köti össze. Az ezekre telepített képernyővédő a mért szeizmikus adatokat és a közelmúltban érzékelt földrengéseket jeleníti meg a képernyőn közhasznú geotudományos adatok mellett; a rendszer pedig a mért adatokból képes észlelni, hogy egy adott területen földrengés készül-e kitörni és tudja is riasztani az annak fizikai közelségében elhelyezkedő felhasználókat. A hálózat további előnye, hogy a külső, USB-porton csatlakoztatott mozgásérzékelőket is tudja kezelni, így régebbi laptopok is csatlakozhatnak a földrengési adatok elemzéséhez.

A QCN a distributed computing elvén alapszik, amely több (száz, ezer vagy tízezer) számítógépet köt össze és azok ki nem használt teljesítményét csapolja meg egy közös cél érdekében. Ezek közül a legismertebb a SETI@home, amely a földönkívüli intelligencia jeleit keresi a kozmoszban, ettől eltérően azonban inkább a biológiai jellegű elemzőhálózatok jellemzőek a mai megosztott számítású hálózatokban. A jelenleg tesztverzió szintjén működő hálózatokban már kódtörő, csillagászati és fizikai projektek is megtalálhatóak.