15 ezer milliárd eurónyi "zöld" befektetésre számít az EU © sxc.hu

A BBC értesülései szerint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyzménye (UN Framework Convention on Climate Change – UNFCCC) által szervezett konferencia középpontjában a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény utóélete áll majd. A kiküldöttek igyekeznek felmérni, hogy milyen további lépések szükségesek a négy év múlva esedékes folytatáshoz.

A Bali csúcs az első, amióta az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (International Panel on Climate Change, IPCC) figyelmeztetett, hogy a globális felmelegedés jelenléte „kétségtelen” mindennapi életünkben. A UNFCCC-re jelentős nyomás nehezedik, hogy újabb globális egyezményt hozzon tető alá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérsékléséről.

Rachmat Witoelar indonéz környezetvédelmi miniszter, akit a konferencia elnökévé választottak, úgy fogalmazott, a tőle telhető legtöbbet szeretné megtenni annak érdekében, hogy az egyezség megszülethessen.

„Az éghajlat védelme szerves részét kell, hogy képezze a fenntartható gazdasági fejlődésnek” – nyilatkozta a politikus a BBC-nek. „Emellett kritikus fontosságú, hogy cselekedjünk, mégpedig haladéktalanul.”

Yvo de Boer, az UNFCCC igazgatója konkrét lépésekre szólította fel a nemzetközi közösséget a klímaváltozás megfékezésére.

„Sürgősen lépéseket kel tennünk, hogy megfeleljünk a klímaváltozással kapcsolatos előrejelzéseknek, illetve azoknak az igényeknek, amelyek a változásokhoz való alkalmazkodásunk során merülnek fel” – magyarázta a szervezet vezetője. „A klímaváltozás témájával kapcsolatban elmondható, hogy a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések, valamint az energiaigények a következő két évtizedben várható megugrása – főként a fejlődő országokban – miatt azonnali lépésekre van szükség, hogy ezeken a területeken a környezetbarát technológiák terjedhessenek el.”

Az IPCC idén adta ki negyedik értékelő jelentését (A4R), amelyben rámutattak: az előttünk álló évszázadban a Föld átlagos középhőmérséklete 1,8-4 Celsius-fokkal növekszik majd. De Boer szerint az IPCC konklúziója: az ilyen mértékű változás bekövetkezése „minden bizonnyal” az emberi működés eredménye, ezért kétség sem férhet hozzá, hogy azonnali lépésekre van szükség.

A konferencia résztvevőinek legfőbb célkitűzése, hogy megegyezésre jussanak azt illetően, hogy 2012 után miként csökkentik a környezetre káros anyagok kibocsátását.

Ez már túlmutat az 1997-ben elfogadott Kiotói Egyezményen, amelyben az aláíró országok vállalták, hogy öt százalékkal csökkentik a kilencvenes években mért kibocsátásukat az üvegházhatást okozó gázokból. A létező keretegyezmény kritikusai szerint nem hatékony a kötelező célok betartatása, ezért ehelyett a fejlett technológia használatát támogatták.

A jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy a légkörben mérhető széndioxid-szint gyorsabban emelkedik, mint egy évtizede. George W. Bush amerikai elnök – aki nem ratifikálta a Kiotói Egyezményt – ugyanakkor közleményt adott ki, amely szerint az USA szén-dioxid kibocsátása 2006-ban 1,5 százalékot csökkent a 2005-ös szinthez képest.

„Vezérelvünk világos: a világ élmezőnyébe kell kerülnünk az üvegházhatást okozó gázok csökkentése terén” – fogalmazott az amerikai elnök. „Mindezt úgy kell megtennünk, hogy ez semmilyen formában ne aknázza alá a gazdasági növekedést, s ne gátolja meg, hogy az egyes nemzetek emellett biztosíthassák polgáraik jólétét.”

Bár a téma kapcsán egyetértés van az Egyesült Államok és az Európai Unió között, utóbbi mégis inkább a szigorú célszámokat részesíti előnyben. Az EU már el is kötelezte magát, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkenti emisszióját.

Günther Verheugen ipari biztos úgy fogalmazott, Európának vezető szerepet kell játszania az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiákra való átállásban – írja a Világgazdaság.

„Ha sikerül biztosítani az európai vállalatoknak a technológiai vezető szerepet, akkor a jövőben óriási volumenű megrendelésekre számíthatnának a világ minden pontjáról” – idézi a lap Günther Verheugent. „Most kell lépni, mert az energiaágazat a technológiaváltás fázisába érkezett” – tette hozzá a biztos, aki rámutatott, hogy egy brüsszeli becslés szerint 2005-2030 között 15 ezer milliárd eurónyi beruházás várható az ágazatban.

A BBC szerint a konferencia helyszínén tartózkodó szakemberek egy része úgy véli, a két gazdasági nagyhatalom között feszülő ellentétek eredményeként a UNFCCC által rendezett konferencia kudarcot fog vallani, s ezért nem születhet meg a Kiotói Egyezményhez hasonló alapszerződés tervezete sem.

A Világgazdaság értesülései szerint a klímacsúcson magyar részről négyfős delegáció vesz majd részt Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter vezetésével. A politikus szerint a fő kérdés nem az egyes országok által vállalt célok lesznek, hanem, hogy sikerül-e elindítani egy olyan tárgyalássorozatot, amelynek eredményeként 2009-re új globális egyezmény születhet az üvegházhatású gázok kibocsátásáról.