A Columbia University kutatói egy évtizeden át követték nyomon 4800 – 32 és 59 év közötti – ember sorsát. A vizsgálatból eleve kizárták azokat, akik a felmérés kezdetén hipertóniában szenvedtek, s figyelembe vették olyan hajlamosító tényezők hatását is, mint a depresszió, alkoholfogyasztás, dohányzás, elhízás, vagy a cukorbaj – olvasható a Mednovosztyi című, egészségügyi témákra szakosodott orosz hírportálon.

Mint kiderült, azoknál az embereknél, akik napi öt óránál kevesebbet alszanak, 60 százalékkal magasabb a hipertónia kialakulásának valószínűsége, mint olyanoknál, akik 6-9 órát szundítanak.

A kutatók szerint normális körülmények között alváskor lelassul a szívműködés és csökken a vérnyomás. A krónikus álmatlanságban szenvedő emberek esetében, akiknél ez nem következik be, a szív nagyobb terhelésnek van kitéve: ezáltal visszafordíthatatlan elváltozások keletkeznek a szívizomban és a véredényekben.

Az alváshiány a hipertónia kialakulásában közrejátszó más tényezők hatását is felerősítheti. Az álmatlanság kihathat egyebek között a szervezet inzulinérzékenységére, valamint az étvágyat befolyásoló enzimekre, ami elhízáshoz vezethet, s mint ismert, a túlsúly komoly szerepet játszik a hipertónia kialakulásában.