A nanoméretű robot a leggyorsabb a hasonló szerkezetek közül

Az NBC értesülései szerint a kis robot mindössze hatvan mikorméter széles (ez körülbeül egy emberi hajszál vastagságával egyezik meg), s 250 mikrométer hosszú. Ez annyit jelent, hogy 200 ilyen kis eszköt lehetne elhelyezni egy drazsén.

„Méretét tekintve tized-, tömegét tekintve ezredakkora, mint a korábbi irányítható mikrorobotok” – nyilatkozta a NBC-nek Bruce Donald a Dartmouth egyetem munkatársa. „Amikor azt mondom ’irányítható’, úgy értem, ahogyan egy autó esetében gondoljuk. Akárhová el tudjuk vezetni egy lapos felületen. Egy fontos különbség, hogy nincsenek kerekei, hanem úgy araszol, akárcsak egy miniatűr hernyó. Egy másodperc alatt több tízezer tíz nanométeres „araszt” tud megtenni. Fordulásnál lerak egy apró szilícium lábat és úgy kanyarodik, akárcsak egy motoros egy szűk kanyarban.”

Az araszolásnak köszönhetően a nanobot mozgását nem korlátozzák drótok és miniatűr sínek, mint a korábbi változatok esetében, így szabadon mozoghat. Ezen módszer segítségével a mérnökök egy korábban gyakran felmerülő problémát is ki tudtak küszöbölni.

„Az ilyen nanoméretű gépek rendszerint minden felülethez hozzátapadtak, akárcsak a homokszemek az ember bőréhez” – mondta az NBC-nek Craig McRay a National Institute of Standards and Technology munkatársa. „Ezért szándékoltan kerekek vagy ízületek nélkül terveztük meg ezeket a mikrobotokat, amelyek meglepően gyorsak a méretükhöz képest.”

A mozgását a robot két egymástól független mozgatókar – afféle robotikus „izom” – segítségével oldja meg. Ezek közül az egyik az előre mutató mozgásért, a másik a fordulásért felel. Nincsenek előre programozott mozgásminták, ehelyett a robot az elektródáiban fellépő elektromos változásokra reagál. Az elektródahálózat egyben a mozgáshoz szükséges energiával is ellátja az apró masinát.

A későbbiekben a továbbfejlesztett nanobotok az információvédelem területén juthatnának fontos szerephez, emellett gyorsan és hatékonyan tudnák felderíteni és kijavítani az integrált áramkörök hibáit, veszélyes környezetben is hasznukat lehetne venni, s emberi sejtek és szövetek manipulálására is alkalmasak lennének.

A kutatás eredményeiről az októberi International Symposium of Robotics Research konferencián számolnak be San Franciscóban. A részletek emellett megjelennek a Journal of Microelectrochemical Sytems következő kiadásában is.