A szárnyon lévő szőröket már több mint száz éve leírták, de arra nem igazán irányultak kutatások, mire szolgálhatnak - magyarázta a kutatást vezető Cynthia Moss, a Marylandi Egyetem kutatója a BBC hírportálnak. Az eredmények az amerikai tudományos akadémia folyóiratában jelentek meg. A szőrök hossza egy emberi szőrszál szélességének felel meg, míg vastagságuk mindössze egy milliomod milliméter. Méretük és merevségük révén válnak alkalmassá a légáramlatok tulajdonságainak mérésére. 

Moss és csapata a denevérek agyának reakcióját mérte, miközben a szőrszálakat ellenőrzött, irányított légfuvallatokkal ingerelték. A különböző irányból érkező áramlatok különböző válaszreakciókat váltottak ki, tehát az állatok ezeket valószínűleg képesek megkülönböztetni. Egy második kísérlet során a denevéreket akadálypályával szembesítették, mozgásukat pedig videokamerák segítségével rögzítették. Ezt követően eltávolították a szőröket a szárnyról, és úgy ismételték meg a kísérletet. 

A csupasz szárnyú denevérek kevesebb éles kanyart tettek meg repülés közben, és átlagban sokkal gyorsabban repültek. Az is kiderült, hogy a szárny hátsó élén található szőrök a repülés irányával ellentétes légáramlatokra a legérzékenyebbek.