Serdült Viktória



Milliárdos kutatóközponttal javítaná a meddőségi kezelések hatékonyságát a kormány

A Magyarországon működő 13 állami meddőségi klinikának sokan felróják, hogy évek óta változatlan a sikerességi rátájuk. Szakemberek szerint ennek az is az oka, hogy egyre idősebb párok érkeznek hozzájuk, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne javítani az eredményeken. A Pécsi Tudományegyetemen 2,8 milliárd forintos állami támogatásból most megnyíló Nemzeti Reprodukciós Módszertani Kutatóközpontban erre keresik a megoldást, ugyanakkor a több gyermek születéséhez jogszabályi változásokra is szükség lenne.


Kétszázan jönnének, de mit csinálnának Magyarországon az EBESZ választási megfigyelői?

Megnézik, lezárták-e az urnát, rápillanthatnak a választói névjegyzékre, figyelik a kampányplakátokat, az esetleges nyomásgyakorlást, sőt még a választóknak osztogatott ajándékokat is – többek között ez lesz a feladata azoknak a választási megfigyelőknek, akik április 3-án bármelyik szavazóhelyiségben felbukkanhatnak. Az EBESZ már több pozíciót meghirdetett a magyarországi munkára, de a teljes körű választási megfigyeléshez a magyar kormány hivatalos meghívása és a tagállamok pénzügyi hozzájárulása is kell.


Az Orbán-kormányt kikerülve pályázhatnak pénzért a magyar civilek Brüsszelben

Végleg elveszett a Norvég Alap 77 milliárdja Magyarország számára, de a civil szervezeteknek így is érkezik segítség. Az Európai Bizottság új támogatási programjára kifejezetten olyan helyi NGO-k pályázhatnak, akik az európai értékek – így a demokrácia és a jogállamiság – mellett állnak ki. Ebbe pedig az Orbán-kormánynak sem lesz sok beleszólása.


Használható pedofillistát hoztak létre, de Péterfalvira nem hallgattak

Kedd reggel óta az interneten is elérhetők a Magyarországon elítélt pedofil bűnözők adatai. A kormány bízik a felhasználók jóhiszemű magatartásában, nem tartanak attól, hogy kíváncsiságból fogják böngészni a profilokat. De azért törvénybe foglalta, hogy aki nem megfelelően használja az adatokat, két év börtönre is számíthat. Kérdés, ez elég-e a visszaélések megakadályozására.


„Majmot találtál? Na és?" – a hazai Rudapithecus-kutatás 50 éve

Több mint ötven éve fedezték fel a világszenzációt jelentő első rudabányai ősmajomleleteket, idehaza azonban máig sok téves információ kering a maradványokról. Hogyan kerültek egy cukros zacskóba, miért nem engedték be a magyar kutatókat a lelőhelyre, és miért nem tudni, mi lesz a sorsa a 10 millió éves leleteknek? Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet és az Országos Földtani Múzeum egykori igazgatója új könyvében a válaszok mellett korrajzot ad az elmúlt ötven év Magyarországáról. Interjú.


Két éve zárták le Vuhant. Mit tudtunk akkor még a koronavírusról?

Éppen két éve annak, hogy a kínai hatóságok egy tüdőgyulladást okozó, korábban ismeretlen vírus miatt hermetikusan lezárták a 11 milliós Vuhan városát. A világ kutatói azonnal munkához láttak, de a tudomány nem egzakt dolog: az oltásokhoz és a járvány végéhez vezető úton néha a vírus is kicselezte az emberiséget. Emlékszük még arra, hogy maszkot nem szükséges viselni, és arra, hogy a vírusba egészséges fiatalok nem halnak bele, de egyébként sem kell aggódni, hiszen nem terjed el a világban?


„Nem ígérhetjük meg, hogy a gyermeket csak egyszer fogjuk kihallgatni”

Hogyan lehet biztonságban, ismételt traumatizálás nélkül, mégis pártatlanul kihallgatni egy szexuálisan, vagy más okból bántalmazott gyermeket? A megoldáson hosszú évek óta Magyarországon is dolgoznak a szakértők, a hvg.hu információi szerint most egy munkacsoport is alakult, hogy összehangolja a rendőrség és a gyermekvédelem munkáját.


Az állam nem segít, a szülők szerveznék az óvodás gyerekek tesztelését

Hónapok óta vizsgálja az ingyenes koronavírus-tesztelés lehetőségét az operatív törzs, de egyelőre nincs változás: Magyarországon még mindig 19 ezer forintot is elkérhetnek egy PCR-, 5-6 ezret pedig egy antigéntesztért. A kormány hivatalos álláspontja az, hogy a járványt az oltás fogja megállítani, mégis azokban az országokban, ahol kiterjedtebb a tesztelés, jobbak a halálozási mutatók. Vannak olyan óvodák és iskolák, ahol a szülők és a vezetőség a maga kezébe vette a probléma megoldását.




Válaszokat keres? Itt a HVG nagy omikron-enciklopédiája

Még két hónapja sincs, hogy először kimutatták a koronavírus omikron variánsát, de a mutáció máris végigsöpört a világ nagy részén. Az esetszámok emelkedését Magyarország sem fogja elkerülni, ezért minden eddiginél is fontosabb, hogy megfelelő információkhoz jussunk. A hvg.hu ezért elindította az omikron-enciklopédiát, melyben igyekszünk minden kérdésre válaszolni.


Bizarr választási befolyásolás, vagy egészen más áll Trump Orbánnak küldött üzenete mögött?

A magyar kormány is kérhette szívességként Donald Trump volt amerikai elnök írásbeli nyilatkozatát, melyben támogatásáról biztosította Orbán Viktort. Lenne miért, hiszen a magyar kormányfő korábban is kifejezésre juttatta, hogy a trumpizmus ideológiájában látja a jövőt. Bár a Biden-adminisztráció alatt ez elsőre meglepőnek tűnhet, de az Orbán-kormány, mint mindig, most is hosszú távra tervez – Trump mobilizációját és hátországának erősödését látva nem biztos, hogy indok nélkül.



„Budapest angyalának” listája: különleges kutatás vezethet a vészkorszak egykori túlélőinek nyomára

Több mint kétezer magyar zsidó neve szerepel azon a listán, melyet nemrég a közösségi médiában hozott nyilvánosságra a madridi szefárd intézet, a Centro Sefarad-Israel. Az orvosokat, kereskedőket, szabókat és több ezer társukat az egykori spanyol ügyvivő, Ángel Sanz Briz segítségével sikerült megmenteni, a hős diplomata történetét mégis kevesen ismerik. Madridban most ezen akarnak változtatni, amihez az egykori magyar túlélőkre és leszármazottjaikra is szükség van.


Ki a hét végrehajtó, akik 884 milliót fizethettek a kinevezésükért?

Fiatalok voltak, és kellett a pénz – ezzel nemigen védekezhet majd az a hét bírósági végrehajtó, akik a gyanú szerint összesen majdnem közel 900 millió forintot fizettek Schadl Györgynek, a kar elnökének a kinevezésükért. Az elérhető dokumentumok alapján nem volt nehéz azonosítani őket, és cégadataik szerint az sem okozhatott nekik gondot, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanak.



Elveheti az állam, ami más tulajdona – több sebből vérzik az élelmiszer-pazarlás elleni törvényjavaslat

Diszkriminatív, ellentmond a tulajdonjognak, és nehéz feladat elé állítja a nagykereskedelmi láncokat a kormány új törvényjavaslata, melyet egy nap alatt szavaztatnának meg az Országgyűléssel. Az Agrárminisztérium szerint a szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető az élelmiszer-pazarlás, tervük azonban nemcsak a boltokon, hanem a beszállítókon és a vásárlókon is csattanhat. Lehet, hogy nem lesz többé lejárati napon leértékelt gyümölcs, a rövid lejáratú idejű termékek beszállítói pedig akár hátrányba is kerülhetnek.