Egy alig ismert szerb online csatorna hírére hivatkozva igyekszik bizonyítani a kormány a kijevi vezetés és a Tisza párt kapcsolatát és azt, ez mekkora veszélyt jelent a kárpátaljai magyarok számára. Telkes Andrással vettük végig, mely pontokon bicsaklik meg a hamis zászlós terrortámadásról szóló híresztelés.
A határon túliak támogatását egykor fontosnak tartó Fidesz mára odáig jutott, hogy a kérdéssel foglalkozók, illetve az érintettek az árulás különböző szinonimáit használják a jelenlegi politika jellemzésére. A Benes-dekrétumok miatti hallgatás csak egyike a bizonyítékoknak.
Oroszország kihasználta az Európa keleti felére elért hideghullámot, és célzott támadást kezdett az ukrajnai energetikai létesítmények ellen. Célja a négy éve szenvedő lakosság megtörése.
A Kremlben aggodalommal követik az utóbbi évek legkiterjedtebb iráni tiltakozási hullámát, amely abban is különbözik a korábbiaktól, hogy az ellenzékiek – ha akarják, ha nem – komoly külföldi támogatást is élveznek. Az aggodalmon kívül nem sok marad Putyinéknak, valós segítséget nyújtani ugyanis több okból sem tudnak.
Az Európai Bizottság visszavonná azt a korábbi döntést, amely szerint 2035 után nem árulhatnának belső égésű motorral felszerelt új járműveket.
Két-három napon belül kiderül szerintem, hogy ki lesz a szerb olajipari vállalatban, a NIS-ben meglévő orosz tulajdonrész új tulajdonosa – közölte Alekszandar Vucsics szerb elnök. Arról is beszélt, hogy két vevőjelölt van és az is előfordulhat, hogy az orosz hányadot kétfelé osztják.
„Ha az ember elmenekül, akárhova megy is, idegen marad. Ha viszont szembeszáll az agresszorral, minden előfordulhat” – vallja Ukrajna magyarországi nagykövete, akinek több év frontszolgálat után állandóan ismétlődő rémálmai vannak. Mivel tereli el a figyelmét a traumákról? Milyen embernek látja Zelenszkijt? Hogyan vált a magyar nyelv fegyverré a fronton a háború első éveiben? Hogy érzi magát Sándor Fegyir nagykövetként egy olyan országban, amelynek kormánya kifejezetten ellenséges Ukrajnával? Milyen magyar gyökerei vannak? HVG-Portré.
Lehetséges jövőbeli vetélytársát, a népszerű hírszerzőfőnököt, Kirilo Budanovot tette meg kabinetfőnökévé Volodimir Zelenszkij ukrán államfő. Miközben tart a kijevi kormányátalakítás, Oroszországot ismét átlátszó hazugságon fogták, Párizsban pedig előreléptek a béke felé.
Több nyugat-európai állam kész csapatokat, illetve katonai felszereléseket küldeni Ukrajnába azután, hogy ha létrejön a négy éve tartó orosz–ukrán háborút lezáró békeegyezmény. A „tettre készek koalíciója” egyéb garanciákat is vállalt a rendezés érdekében, ám maradtak nyitott kérdések. A fegyvernyugvás betartásának ellenőrzésével megbízott USA nem csatlakozott az európaiak nyilatkozatához, az oroszok pedig korábban határozottan elutasították, hogy külföldi békefenntartók lépjenek Ukrajna területére.
Folyamatosan változnak a vendégek éttermi szokásai, amit nem kis kihívás követnie a szakácsoknak. De hogyan lehet a külföldi újdonságokat úgy használni, hogy megmaradjon bennük a magyarság is?
A venezuelai diktátor, Nicolás Maduro elrablásával és a latin-amerikai ország amerikai ellenőrzés alá vonásával Donald Trump ismét bebizonyította, semmibe veszi a nemzetközi jogot. Oroszország vezetői most ujjal mutogathatnak Washingtonra: ha az USA-nak jogában áll megsérteni más országok szuverenitását, Moszkva miért ne tehetné ugyanezt Ukrajnában.
Az amerikai hadsereg egyik különleges egységének katonái állítólag elfogták és elvitték az országból Nicolás Maduro venezuelai államfőt és feleségét. Amennyiben igaznak bizonyul Donald Trump elnök bejelentése, akkor az USA elérte egyik fő célját, az USA-ellenes venezuelai rezsim leváltását. A Venezuela elleni fellépés egyben figyelmeztetés a többi USA-ellenes latin-amerikai ország számára, ők is így járhatnak, ha nem hódolnak be az „Amerika az amerikaiaké” elvet feltámasztani kívánó Trump-adminisztrációnak. Maduro elfogását közvetve Venezuela is megerősítette. De mi vezetett idáig?
Aligha lehet olyan buta az ukrán hadvezetés, hogy az orosz vádaknak megfelelően valóban 91 drónnal támadja Vlagyimir Putyin orosz államfő Novgorodhoz közeli rezidenciáját. Egy ilyen akció ugyanis eleve kudarcra lenne ítélve, Kijevnek nincsenek felesleges drónjai szimbolikus célok támadására, s ha lennének is, nem akkor támadnának, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a béke és az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról tárgyal Washingtonban az egyébként Putyin felé húzó amerikai elnökkel.
Sokan vártak áttörést Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi floridai találkozójától, ám az orosz–ukrán háború lezárása valószínűleg nem került közelebb. A területi kérdésekben és a biztonsági garanciák ügyében változatlanul nincs egyetértés.
Oroszország 2025-ben 341 kiskorút vett fel a „terroristák és szélsőségesek” nemzeti nyilvántartásába, ami a legmagasabb éves számot jelenti – jelentette szerdán a külföldön működő orosz híroldal, a Vjorsztka.
Az idén 35 éves a túraboltként indult Mountex, amelyet Sárközy András alapított meg 1990-ben, amikor Magyarországon még egyáltalán nem volt divat sem a túrázás, sem a sziklamászás. A vállalkozást fia, Mihály viszi tovább, aki arról beszél, milyenek a magyar vásárlók, hogyan válik élménnyé a szabadban töltött idő, miért nehéz versenyezni az online világban, és miként dolgozzák fel, hogy miközben óvnák a természetet, profitorientált cégként mégis a forgalom növekedésében érdekeltek.
Ha elesik még három kelet-ukrajnai falu, akkor sem történik semmi. A frontvonal marad ott, ahol van, ezt a háborút Oroszország és Ukrajna sem tudja a végtelenségig folytatni – mondta a HVG-nek Rácz András Oroszország-szakértő, aki szerint nemcsak Ukrajna, hanem az agresszor is súlyos élőerőhiánnyal küszködik. Arról is beszélt, hogy forradalom nem várható, de nem kizárt, hogy lyuk lesz Vlagyimir Putyin orosz államfő fejében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismertette a közel négy éve tartó orosz -ukrán háború lezárását lehetővé tévő béketervvel kapcsolatos legújabb kijevi javaslatokat. A legfontosabb elem az, amely szerint Ukrajna hajlandó lenne kivonni katonáit az ország keleti részén lévő Donyec-medencéből, ahol ezt követően egy olyan demilitarizált szabad gazdasági zóna jönne létre, amely továbbra is Ukrajnához tartozna. Ez újabb engedményt jelent, ám aligha elégséges Moszkva számára.
Közel négy éve tart az Ukrajna elleni orosz háború, és úgy tűnik, Vlagyimir Putyin egyirányú utcába terelte országát. Az még nem derült ki, hogy ez zsákutca-e. Szakértőket kérdeztünk a háború állásáról.
A harminc évvel ezelőtt ünnepélyesen aláírt daytoni békeegyezmény véget vetett ugyan a boszniai polgárháborúnak, ám hatékony működésre alkalmatlan államszerkezetet hozott létre. Dayton intő példa lehet a mai válságok kezelői számára is, hogy a béketeremtéssel még nem ért véget a munka.
