Sok szép szó és az együttműködés fontosságának hangsúlyozása jellemezte Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteki csúcstalálkozóját, ám ahogy várni lehetett, igazi áttörést nem sikerült elérni. Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
Ha sikeres lesz Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai csúcstalálkozója, akkor Trump folytatni kívánja erőfeszítéseit.
Már több mint két órája tart Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai csúcstalálkozója, ami arra utalhat, hogy az amerikai politikus komolynak gondolja vendége szándékát a megegyezésre. Korábban ugyanis azt mondta, két perc alatt felméri, van-e értelme a találkozónak, s ha nincs, akkor feláll.
Az alaszkai orosz-amerikai csúcs idején adott nyilatkozatában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a folytatódó orosz támadásokat és hangsúlyozta, az újabb katonai akciók azt bizonyítják, Moszkva a valóságban nem akarja a békét.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő az alaszkai csúcs előtti találkozásuk idején. Trump állítólag a szokásosnál visszafogottabb volt, Putyin pedig nyugodtnak tűnt.
Oroszország 1867-ben vesztette el Alaszkát: II. Sándor cár rájött arra, hogy országa nem lesz képes tartósan megvédeni észak-amerikai gyarmatát, s ezért inkább eladta az USA-nak a mintegy másfélmillió négyzetkilométeres területet. Mint később kiderült, az amerikaiak az évszázad üzletét csinálták meg, az oroszok jó része pedig emiatt a mai napig átverve érzi magát. Most Alaszka lesz az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozójának a helyszíne.
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában találkozik, hogy az ukrajnai háború befejezéséről tárgyaljanak. Az USA célja a tűzszünet és talán hosszabb távon a béke, Moszkva pedig időhúzásra akarja felhasználni a Kijev és az EU kihagyásával kezdeményezett csúcstalálkozót.
Donald Trump amerikai elnök jelenlétében írták alá Azerbajdzsán és Örményország vezetői a két kaukázusi ország közötti, közel negyven évig tartó konfliktus lezárását jelentő békeegyezményt. A helyszín kiválasztása üzenet volt Moszkvának: újfent Oroszország tudomására adták, hogy elvesztette az egykori Szovjetunió utódállamaiban sokáig tartó meghatározó szerepét.
Az EU-n kívül van élet – mondta valamikor a koncerteken gyakran emlegetett Fidesz vezére, Orbán Viktor. Sokévi kísérletezés után én pedig kijelenthetem, van élet a Szigeten ötven év fölött, sőt most már hatvan fölött is. Szubjektív Sziget-elemzés következik.
Kiválóak a tárgyalási képességei az új miniszterelnöknek, akiről viszont sokan úgy vélik, az elnöki hivatalt vezető Andrij Jermak bábja.
A lengyel Onet és a Bloomberg is úgy tudja, az USA gyakorlatilag elismerné az eddigi orosz területi nyereségeket.
Egyezség született arról, hogy napokon belül találkozik Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök – jelentette be Jurij Usakov, orosz elnöki tanácsadó, aki szerint a tárgyalásokra már a jövő héten sor kerülhet. A bejelentéssel sikerült elhárítani annak a veszélyét, hogy Trump betartsa ígéretét, és már pénteken 100 százalékos vámmal sújtsa azoknak az országoknak az amerikai exportját, amelyek még vásárolnak orosz kőolajat. A Kreml tehát ismét időt nyert, hogy folytassa az Ukrajna elleni háborút, amelyet egyelőre semmiképp sem kíván befejezni.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Nyugat távozása segítené elő a Balkán stabilitását. A politikus ezzel csatlakozott a boszniai szerbek és az orosz politikusok álláspontjához, amivel csak az a baj, hogy a boszniai szerb elnöknél, a Magyarországon járt Milorad Dodiknál talán csak Moszkva támogatná boldogabban Bosznia-Hercegovina szétverését.
Kezd kifulladni az orosz hadigazdaság modellje, de látványos összeomlás nem várható. A több mint három éve tartó orosz–ukrán háború mindkét résztvevője gyengül, ám sem tűzszünet, sem pedig béke nem lesz belátható időn belül, mert nem lehet kompromisszumot találni a két fél álláspontja között.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, és az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek. A magyar álláspont már csak azért is aggasztó, mert sem a kormányban, sem pedig a titkosszolgálatokban nem hülyék ülnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő. Az elemző arról is beszélt, hogy meddig tarthat Oroszország ukrajnai háborúja, és hogy Ukrajna vagy Oroszország gyengül-e gyorsabb ütemben.
„Meggyőzés”, trükkök, és ha nem megy, erőszak – egyre keményebb eszközökkel veszik rá az oroszokat a frontszolgálatra, még ha általános mozgósítást nem is kellett elrendelni. Edzőtermekben, munkahelyeken, megfigyeléssel is vadásznak azokra, akik elbújnak a sorozás elől, a katonai alkalmatlanság igazolása pedig csillagászati összegbe kerül a feketepiacon. Eközben a hadseregben robbanásszerűen nőtt a HIV-fertőzöttek száma.
Felfoghatatlan méretű adatmennyiséget kell százszázalékos biztonsággal és késedelem nélkül eljuttatni a csapatokhoz, illetve a helyszínen és a képernyők előtt ülő nézőkhöz – hatalmas kihívást jelent a Forma–1 technikai hátterének biztosítása. Ez most a Lenovo feladata, s az együttműködésből a világ vezető számítógépes cége is profitál: miközben az F1 kiváló lehetőséget ad az innovációra, a száguldó cirkusz rajongói annyiszor látják felvillanni a nevét, hogy körükben a Lenovo a legnépszerűbb márka.
A múlt hét óta tartó tüntetések és a nemzetközi kritika hatására az ukrán parlament visszavonta a múlt héten elfogadott törvényt, és visszaállította a korrupció elleni harcot irányító intézmények függetlenségét.
Elfogyott Trump türelme Moszkvával szemben. Augusztus vége helyett így már 8-10 napon belül dönthet az amerikai elnök az újabb szankciókról. Végignéztük, ez hogyan érintené Magyarországot és általában a világpiacot.
