Miért éppen most van szüksége tankokra Ukrajnának?
A tankok kérdése elsődleges fontosságúvá vált az elmúlt hetekben, de valószínűleg nem ez lesz az utolsó mérföldkő az Ukrajnának adott fegyverszállítmányok ügyében.
Bábel Vilmos
Szia, uram, szén-dioxid-kvóta érdekel?
A szén-dioxid-kompenzációt előszeretettel használják a legnagyobb vállalatok a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, esetenként teljes kiváltására, de egy nemrég megjelent nemzetközi oknyomozó riport szerint a rendszer alapját jelentő karbon krediteket kibocsátó vállalat tevékenysége sok esetben egész egyszerűen full kamu. Mire jó a szén-dioxid-kompenzáció, és mire nem? Ki ver át kit? 1-ből 1 az tényleg 0?
Engedjétek szabadon a Leopardokat!
Egyre kellemetlenebb pozícióba lavírozza bele magát a német kormány az Ukrajnának szánt tankok ügyében, miközben éppen most kellett Olaf Scholz kancellárnak védelmi minisztert cserélnie, pedig még félidő sincs a kormányciklusban. Az utóbbi hónapokban a német társadalom tankszakértő lett, de az egész kérdés nem annyira a kaliberekről szól, mint inkább a történelmi korlátokról és a Scholz-kormány lavírozásáról.
Mi van, ha megroppan Oroszország?
Mire lehet számítani akkor, ha Oroszország elveszíti Ukrajna elleni háborúját, és 23 év után megbukik Vlagyimir Putyin? Miért van értelme ezen egyáltalán gondolkozni? Oroszországban él több mint 120 etnikum, van 11 időzóna, számtalan egymással versengő fegyveres frakció, és rengeteg (atom)fegyver. A kérdés az, hogy lesz-e összeomlás.
6+1 választás, amire érdemes figyelni 2023-ban
Hét ország, több mint 190 millió ember sorsa. 2023-ban sok fontos választást rendeznek, összeszedtünk hatot, amit biztosan megtartanak, és egyet, amit talán.
Egy kis atom idén nagyra viheti: már nem a jövő energiahordozója a hidrogén?
A leggyakrabban előforduló elem az univerzumban egyben remek üzemanyag is, csak az baj vele, hogy 3 dollárral drágább kilója az ideálisnál. Legalábbis a zöldnek, a hidrogén ugyanis több színben is kapható, attól függően, mennyire környezetszennyezőt szeretne az ember. Képbehozó a jövő üzemanyagáról, otthon is reprodukálható kísérlettel.
Meghalt Ursula von der Leyen pónilova, a gyilkosság egyre nagyobb hullámokat kavar
Az Európai Bizottság elnökének kedvenc póniját egy GW950m néven ismert szürke farkas az éj leple alatt brutálisan meggyilkolta. A nyomozás hónapok óta tart, az esetnek pedig akár komoly szakpolitikai következményei is lehetnek.
Árokásás, pénz és gyűlölet – itt a tél az orosz–ukrán háborúban
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba látogatott nemrég, hogy megerősítse az országába vetett bizalmat, és még több támogatást kérjen az elhúzódó háborúhoz. Nem sokkal korábban Ukrajna katonai vezetői által adott interjúk kavarták fel a háború álló vizét. Hatásos-e a kritikus infrastruktúra bombázása? És a mozgósítás? Mi várható a télen? Oroszország tud előbb ütni vagy Ukrajna? Egy háborúhoz három dolog kell...
Oroszország egy másik háborút is indított, és abban szintén nem áll nyerésre
Az orosz–ukrán kiberháború nem február 24-én kezdődött, és nemcsak Ukrajna területén zajlik, de a szereplői ugyanazok, mint a hagyományos fegyverekkel vívott konfliktusnak: hadseregek és titkosszolgálatok, ezek külföldi támogatói, lelkes amatőrök és nagyvállalatok. És persze mi mindannyian, mert a kiberháború nemcsak hírszerzés és zsaroló vírusok, hanem legalább annyira dezinformáció és befolyásolás.
Bucsa polgármestere a hvg.hu-nak: „Az a szerencse, hogy Isten csak egy ilyen agresszív szomszédot adott nekünk”
A ferencvárosi önkormányzat meghívására rövid időre Budapestre látogatott az ukrajnai Bucsa polgármestere. Bucsa nevét április elején ismerhette meg a szélesebb közvélemény, miután az orosz fegyveres erők elhagyták a Kijevhez közeli megszállt kisvárost, és fény derült azokra a borzalmakra, amiket az ott tartózkodásuk alatt elkövettek. Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere is a városban volt a tömegmészárlások idején, a hvg.hu-nak adott interjúban pedig többek között a traumákról, a magyar kormány Ukrajnához való viszonyáról és a továbblépésről is beszélt.
Menetrendszerűen – az ukrán vasúttársaság a háborúban
Amikor az ukrán tankok felszabadítanak egy megszállt területet, az ukrán vasúttársaság, az Ukrzaliznicija vonatai sincsenek sokkal lemaradva. Az ukrán vasutasok milliókat menekítettek ki az országból, rajtük keresztül mennek át az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítmányok és humanitárius segély, az állomások segélyközpontként működnek, sokan itt jutnak orvosi ellátáshoz, áramhoz, wifihez. Az Ukrzaliznicijával utazott már Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök és Angelina Jolie is. Az ukrán vasút elmaradottsága ellenére, vagy éppen amiatt, remekül működött eddig a háborúban, az embertelen körülmények ellenére még csak késni sem nagyon szokott.
Barátok közt: Bidennél próbálta mutatni erejét az összeurópai szerepre törő Macron
Ritkán látott kűlsőségek között fogadták az összeurópai vezető szerepét ambícionáló francia elnököt Washingtonban a héten. Biztonságpolitikai kérdésekben több az egyetértés a két ország között, mint gazdaságiakban, de a súrlódások hangsúlyozása helyett most erőt akartak demonstrálni a régi szövetségesek.
Kezd nagyjából világossá válni az orosz és az ukrán fél téli stratégiája
Michael Kofman katonai elemző nemrég tért haza az ukrán frontról és szokásos podcastjáben elemzi Ryan Evansszel, a War on the Rocks katonai elemzésekkel foglalkozó oldal alapítójával az orosz-ukrán háború aktuális állását. Mi a szembenálló felek stratégiája a téli hónapokra? Mik a legnagyobb nehézségei most Ukrajnának és hogyan kellene reagálniuk ezekre az ország nyugati támogatóinak? Hoz-e eredményeket az orosz mozgósítás? Túlságosan optimista-e a Nyugat az ukrán hadsereg kilátásait illetően?
Kérdés, kihordja-e Európa lábon az energiaválságot, amíg megépülnek az LNG-terminálok
Németország hihetetlen tempóban építi ki a cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas kapacitásait, de a jövő télre így sem biztos, hogy elég lesz. Zajlik az átrendeződés az európai gázpiacon, és az jár jól, aki nem tegnap kezdte a diverzifikálást – bár az időjárás mindenkit kisegít.
Olaf Scholz Pekingben kereste a választ a sokmilliárd eurós kérdésre: van német fejlődés függés nélkül?
Olaf Scholz pénteki látogatása Kína nemrég újraválasztott teljhatalmú uránál a német gazdaság következő nagy kihívásáról is szólt, a szokásos diplomáciai körök mellett. A német kancellár német gazdasági érdekekkel megpakolt batyuval ment Pekingbe, az összeurópai fellépés ezúttal elmaradt. Akkor most Peking az új Moszkva?
Egy spanyol gázvezeték miatt feszültek egymásnak Európa vezető hatalmai
Még Nyugat-Európa vezető hatalmai is nehezen tartják magukat a szolidáritás eszméjéhez, ha a saját gazdasági érdekeikről van szó, de ők legalább próbálkoznak. Egy megosztó gázvezeték története.
Kínának nagy tervei vannak a világgal
Hszi Csin-Ping pártfőtitkár, a farkasharcos diplomáciának elnevezett nagyhatalmi fellépés megalapozója a tisztsége meghosszabbítására készül. A következő években komoly egymásnak feszülés várható az Egyesült Államokkal.
A német Wirecard gigantikus csalása mögött is megtalálták az orosz kémszálat
Sok embernek kellett elaludnia a volánnál, hogy a gyanús orosz titkosszolgálati kapcsolattal is rendelkező, újságírókat lehallgató német fintech cég, a Wirecard akkorára nőhessen, hogy hamis forgalmi adatokat közölve bekerüljön Németország top 30 vállalata közé. A Netflixen látható dokumentumfilm, a Skandal! a céget leleplező tényfeltáró újságírók szemszögéből meséli el a sztorit.
Keleten írják az európai védelemi politika jövőjét, de mi ebből is kimaradunk
A német és a francia vezetésnek a háború kezdetekor tett ígéreteiből jórészt semmi nem valósult meg. Változások ennek ellenére voltak az európai védelmi politikában, a hangsúly áttevődött nyugatról keletre. A történelmi pillanat adta lehetőséggel azonban nem mindenki tudott élni.
Hogyan reagálhat Biden, ha Putyin ledob egy atombombát?
A Bloomberg újságírója egy amerikai think tank nyílt levele nyomán összefoglalta, miként reagálhat az Egyesült Államok elnöke, ha Vlagyimir Putyin tényleg ledob egy atombombát.