Bábel Vilmos


„Az utóbbi évtizedben biztos nem voltam antiszemita" – 35 évvel ezelőtti zsidóellenes röplap ügye kavarta fel a bajor választási kampányt

Egy hónap múlva választásokat tartanak a legnagyobb német tartományban, Bajorországban. A kampányhajrában robbant a sztori a miniszterelnök-helyettes, Hubert Aiwanger antiszemita röpiratáról. A tartományt 1946 óta vezető kormánypárt, a CSU vezetője, Markus Söder hálátlan feladatot kapott: egyben tartani a tábort és a kormányt, miközben a koalíciós párt vezetőjét antiszemitizmussal vádolják. A dolgát az érintett sem könnyíti meg, áldozatként tünteti fel magát, akit a sajtó üldöz, miközben nem csinált semmi rosszat. Az ügy alapjaiban forgathatja fel a német közvélemény viszonyát az antiszemitizmushoz, aminek a szélsőjobb örül a legjobban.




Megtaláltuk a magyar céget, amelyet azzal vádol az ukrán sajtó, hogy tiltott orosz-ukrán nyersanyagbizniszben közvetít

A Sic Luceat Lux Kft. több ukrán újságcikk szerint az ukrán állami bányacégtől vásárol egy bizonyos ércet, amit aztán az oroszoknak ad tovább, akik a hadiiparban használják azt fel. Beszéltünk a pár év alatt évi 6,6 milliárdos forgalmúvá nőtt cég tulajdonosával, Muradyan Alekszanderrel, aki tagadja az állításokat, azt ugyanakkor elismeri, hogy egy másik vállalkozása Amerikából vásárolt szoftvert ad el Oroszországba, ami viszont szerinte nem tilos.





Bóka János leendő EU-ügyi miniszter: Magyarország "lojális és neutrális" soros elnöke lesz az EU-nak

Tusványoson beszélt először hosszabban Bóka János kinevezett EU-ügyi miniszter arról, mit tervez Magyarország arra az időszakra, amikor jövőre az Európai Unió Tanácsának soros elnöke lesz. Orbán Viktor egykori serpája félti az uniót a föderalista törekvésektől, és szerinte az EU túlságosan igazodik a G7-hez. Úgy véli, Ukrajnának és Moldovának puszta geostratégiai érdekből adta meg az EU a tagjelölti státuszt, ami egy jogos politikai álláspont, csak akkor a többi tagjelöltet is ugyanígy kellene kezelni.


Íjgyártó István volt kijevi magyar nagykövet: Azt kellett mérlegelni, van-e értelme a diplomáciai munkának egy bekerített városban

Négy éve képviselte már nagykövetként Magyarországot Kijevben Íjgyártó István, amikor 2022. február 24-én az orosz hadsereg átfogó támadást indított Ukrajna ellen. Tusványoson mesélt a hvg.hu-nak arról, miért maradt a nagykövetség az utolsó pillanatig az ukrán fővárosban, miként segítettek más országok állampolgárainak biztonságba jutni, működtek-e a magyar képviseleten is az iratmegsemmisítők azokban a napokban? Azt vallja, "Ukrajnáról elsősorban az ukránoknak van joguk döntéseket hozni", de nem tartja hibának, amikor Orbán Viktor amerikai-orosz béketárgyalásokat szorgalmaz.


Tusványos 2023: Magyarország EU-bővítést akar, de egyben vétót is, ami pont a bővítés legnagyobb akadálya

A magyar hírszerzés korábbi vezetője és Margaret Thatcher egykori beszédírója beszélgettek az EU-bővítés jövőjéről Tusványoson. A téma különösen fontos a Fidesznek, az orosz-ukrán háború pedig ismét aktuálissá tette az unió egyik legnagyobb elmaradását, az európai integráció befejezését. Furcsa módon a magyar kormány egyszerre szorgalmazza és hátráltatja a bővítést, de a valódi problémák strukturálisak, és nem fognak egyhamar megváltozni.


Nem nagyon látszik, mit nyert Magyarország a svéd NATO-csatlakozás késleltetésével

Erdoğan török elnök némiképp váratlanul bejelentette, hogy Törökország immár beengedné a svédeket a katonai szövetségbe, ráadásul a hírek szerint nem is akar késlekedni a hivatalos döntéssel a török parlament. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány is gyorsan kell hogy lépjen, ha tartani akarja az ígéretét, hogy nem mi leszünk az utolsók a ratifikálással. Ráadásul úgy tűnik, nincs is azonnal elővehető, kész tervünk a továbbiakra. A svéd, a török és az amerikai motivációkat elég jól látni a történetben, de hogy Magyarország számára a késleltetésnek mi értelme volt azon túl, hogy Erdoğannak tett egy szívességet Orbán Viktor, az egyelőre nagy kérdés.



Nekiugrik az egészségügynek az állam, a CT és az MR államosítása csak az egyik lépés a sok közül

Szürkezóna helyett fekete-fehér, tiszta viszonyokat, a köz- és a magánellátás teljes szétválasztását akarja az állam az egészségügyben, ezért államosítja a közfinanszírozott CT- és MR-berendezéseket és azok működtetését – mondta a hvg.hu-nak Takács Péter államtitkár. Az érintett cégek, az orvosi kamara és az egészségügyi szakértők viszont közben attól tartanak, rosszabbul fog működni a rendszer, ha az állam erővel átveszi.




Azon túl, hogy Macron céljait szolgálná, mire lehet jó az Európai Politikai Közösség?

A héten tartják Moldovában az Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére létrejött Európai Politikai Közösség (EPK) második csúcstalálkozóját. A kezdeményezés nagyot merít, de éppen ezért lehet jövője. Az EU-ban Magyarország arra rendezkedik be, hogy blokkolni tudja a közös uniós fellépést olyan kérdésekben, amelyek veszélyeztetik Orbán Viktor hatalmát. A kettő közötti különbség jól megmutatja, hogyan érti félre a Fidesz, miként működik az Európai Unió, amikor problémát kínál megoldás helyett.




Az lesz osztrák kancellár, aki bevásárolja magát a bulvárba?

A politika és a bulvár mindig is szoros kapcsolatot ápolt egymással Ausztriában, de nemrég egy korrupciós ügy kapcsán kitálalt egy fontos szereplő, ami házkutatáshoz vezetett a második legnagyobb osztrák bulvárlapnál. Állami hirdetések, pozitív szerkesztői hozzáállásért cserébe – Ausztria tényleg rászolgált, hogy bulvárdemokráciának nevezzék?