A 21. századi ember számtalan stresszhatásnak van kitéve, sokszor emlegetjük, hogy mennyit stresszelünk a tanulmányaink, vizsgáink, munkánk, kapcsolataink és még rengeteg dolog miatt. Az 1982-ben elhunyt Selye János osztrák-magyar származású orvos, a stresszelmélet megalkotója a stresszt az élet sójának nevezte. Szükségünk van rá az aktivitáshoz, a jó teljesítményhez, de túlzott mértékben pusztító hatású, viszont az evolúció során az egyedeket a fennmaradásban szolgálta.

A stressz a szervezet reakciója bizonyos igénybevételekre. A stresszhelyzetek fenyegetettséget jelentenek, amelyek próbára teszik alkalmazkodó képességünket. Az egyén részéről biokémiai, érzelmi, kognitív és viselkedéses válaszok kísérik.

Az 1945-ben elhunyt Walter Cannon amerikai neurológus ezt „fight or flight” („üss vagy fuss”) válasznak nevezte, amely arra utal, hogy a reakciók a megterhelő esemény megváltoztatására vagy a hozzá történő alkalmazkodás javítására irányulnak. A modern stresszelmélet szerint a stressz a kontrollvesztettség állapota, amikor nem vagyunk befolyással a minket ért megterhelésekre.

Megoldókészlet nélkül

Vannak olyan nem várt események, tragédiák, katasztrófák, amelyek sokkal súlyosabb reakciókat váltanak ki az emberekből az egyszerű stresszválasznál, gondoljunk csak a jelenleg Ukrajnában zajló háborúra, ahol emberek halnak meg, veszítik el a szeretteiket, és/vagy kénytelenek hátra hagyni otthonukat, szüleiket, párjukat és más országokba kell menekülniük.

Hasonlóan jelentkezik más egyéni vagy kollektív traumatikus események hatására is: ilyenek lehetnek a természeti katasztrófák, balesetek, illetve az egyén vagy egy csoport/nép ellen elkövetett erőszakos cselekedetek. Ide sorolható például a szexuális erőszak, de a történelem során megtapasztalt népirtások is (például a holokauszt vagy a ruandai népirtás).

Ezek olyan traumák, amelyeknek leküzdéséhez nem rendelkezünk megoldókészlettel, hiszen nem találkoztunk még velük korábban, és az egyén vagy egy egész társadalom életét gyökeresen megváltoztatják.

A gránátsokk nyomában

Az I. világháborúban harcoló katonáknál már felfigyeltek bizonyos tünetekre, amelyeket akkoriban „gránátsokk”-nak neveztek, majd később a II. világháború során „harci fáradtság”-nak. Akkoriban inkább morálisan elítélték, gyengének titulálták azokat a katonákat, akik az őket ért traumák – bajtársak haláltusája, saját fenyegetettségük megtapasztalása – következtében különböző szorongásos és egyéb tünetektől szenvedtek.

Majd a vietnámi háború veteránjainál már jellegzetesen felismerhető volt mindez, ekkor kezdték komolyan venni. A poszttraumás stressz szindróma (közismertebb angol rövidítéssel PTSD) csak 1980-ban került bele az Amerikai Pszichiátriai Társaság diagnosztikus kézikönyvébe.

Emlékek fogságában

A traumát átélő személyeknél szinte minden esetben egy úgynevezett akut stressz állapot következik be, ami normál esetben nagyjából egy hónap alatt lecseng. PTSD-ről akkor beszélünk, ha a tünetek három hónapnál hosszabb ideig állnak fenn.

Mindenképpen erre kell gyanakodnunk, ha az egyént elárasztják a traumatikus eseménnyel összefüggő nyomasztó emlékek, érzések és gondolatok és ezekre jelentősen be van szűkülve. Ezzel ellentétes ugyan, de szintén előfordul, hogy a traumatizált személy erőfeszítéseket tesz azért, hogy elkerülje a traumával kapcsolatos emlékek, gondolatok, érzések megjelenését, mert elviselhetetlen fájdalmat okoznak számára.

Sokszor fordul elő bűntudat, önvád, nem ritka az irritáltság, a dühkitörések előfordulása sem. Gyakori a szexuális erőszak elszenvedői között, hogy saját magukat vádolják, és minden gondolatukat az tölti ki, mit tehettek volna másképp, mivel tudták volna megakadályozni a történteket.

Ha a jelenlegi háborús helyzetre gondolunk, a menekülteknél szintén megjelenik az önvád és a bűntudat, arra gondolnak, hogy otthagyták a szeretteiket, elmenekültek az események elől, miközben a párjuk, fiuk, apjuk lehet, hogy meghal a harcokban. A menekülés egy ilyen helyzetben teljesen adekvát reakció, viszont érthetőek ezek a fájdalmas érzések.

Jellemző még egyfajta fokozott éberség és készenléti állapot is a traumával kapcsolatban. Mindezeken túl a szorongásos tünetek rendkívül széles palettájával találkozhatunk: elkerülő magatartás, szociális visszahúzódás, remegés, pánikrohamok, állandó aggódás. Szembeötlő a kognitív funkciók romlása, azaz koncentrációs problémák, döntésképtelenség, memóriazavarok jelentkezhetnek. Megfelelő szakmai segítség nélkül a PTSD-ben szenvedők kínzó tüneteik enyhítésére alkoholhoz, illetve drogokhoz nyúlhatnak, de sajnos fennáll az öngyilkosság veszélye is.

A feldolgozás útján

A traumafeldolgozás nagyon sok tényező függvénye. Befolyásolják külső, környezeti tényezők, de a személyiségben rejlő faktorok is viszonylag jó előrejelzői annak, ki hogyan küzd meg egy traumatikus eseménnyel. Háborúk és természeti katasztrófák után a tudósok megfigyelték, hogy míg bizonyos emberek teljesen beleroppantak a traumába, mások egészen gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez, és képesek voltak viszonylag rövid időn belül jól funkcionálni a megváltozott életkörülmények között.

Ezeket a személyeket megvizsgálva megállapították, hogy olyan személyiségjellemzőkkel rendelkeznek, amik segítik a nehéz helyzetekkel való megküzdést. Az egyik ilyen az ún. reziliencia vagy más szóval lelki ellenálló képesség, rugalmasság. Azt a tulajdonságot jelöli, hogy nagy testi-lelki szenvedés után az ember gyorsan vissza tudja nyerni eredeti jó állapotát.

Az általános optimista beállítódás, a pozitív gondolkodás szintén támogató tényezők a megküzdésben, amely lehet problémafókuszú, amikor az egyén a problémára keres gyors és konkrét megoldásokat, vagy érzelmi fókuszú, amikor az átélt események kapcsán jelentkező negatív érzelmeit próbálja oldani.

Fontos a relaxáció képessége, amikor agyunk kicsit megpihen, így utána könnyebb konstruktívan gondolkodni és tisztábban látni a lehetséges utakat. Azok a személyek, akik azt érzik, hogy az életük irányítása összességében a saját kezükben van, még a nagy, kontrollvesztéssel járó traumák után is gyorsabban visszanyerik az egyensúlyukat.

A megosztás gyógyírja

Ha valaki PTSD-ben szenved, kiemelt jelentőségű számára a társas támogatás, mert ekkor nincs magára hagyva a traumatikus emlékeivel. Különösen hangsúlyos ennek fontossága olyan helyzetben, mint ami most zajlik a környezetünkben, hiszen a háború kollektív trauma, még akkor is, ha vannak különbségek a megélésben.

Mindenképpen segít, ha az elszenvedők megosztják egymással a tapasztalataikat, érzéseiket, hiszen az a tény, hogy nincsenek egyedül a traumában, már önmagában is segít megőrizni lelki egészségüket. Amennyiben viszont a tünetek nagyon kínzók, súlyosbodnak és/vagy tartósan fennállnak, javasolt pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus felkeresése, hiszen rendelkezésre állnak terápiás módszerek a PTSD gyógyítására.

A mai magyarországi helyzet

A jelen háborús helyzettel kapcsolatos eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek nagyon különbözőképpen próbálnak alkalmazkodni a változásokhoz. Elsődleges a fizikai biztonság megtalálása és az, hogy az alapvető szükségleteik (élelem, lakhatás) megoldódjanak. A lélektani hatások csak ezek elérése után jelentkeznek.

Nem csupán a háború sújtotta övezetben élők és az otthonukat elhagyni kényszerülők traumatizálódnak, de az őket segítők is. Ezért fontos az összefogás, ami elég jó ütemben indult el Magyarországon. Segítő szervezetek és magánszemélyek is próbálnak támogatást nyújtani a menekülteknek, többek között erre szerveződött a Pszi Pont oldal is, ahol pszichiáterek, pszichológusok és mentálhigiénés szakemberek kínálnak önkéntes és ingyenes lelki segítséget. A jövőre vonatkozóan viszont fel kell készülni a segítők támogatására is, hiszen hatalmas érzelmi terhelésnek vannak kitéve a tragikus sorsok láttán. Aki úgy érzi, segítségre van szüksége, bátran forduljon szakemberhez, mert minél korábban teszi ezt meg, annál hamarabb javulhat az állapota.

Ide fordulhat, ha ingyenes pszichológiai-pszichiátriai segítséget szeretne befogadottja vagy önmaga számára: Pszi Pont és Cordelia Alapítvány.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja – akár a Kamasz különszámot is megkaphatja ajándékba.