„Ha elfogadják a státusztörvényt, nem lesz más az országban, mint a közjószágok legeltetése” – jelentette ki az mfor.hu szerint Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Pedagógusok Szakszervezete szokásos évzáró sajtótájékoztatóján.

Egy nemrég megjelent uniós jelentés mindenesetre súlyos képet fest a magyar közoktatásról, és a státusztörvény mellett a jövő évi büdzsé is további romlást vetít előre.

Íme, néhány aggasztó tény (és a forrása) a magyar közoktatásról a 2022/23-as tanév utolsó napján:

Nincs pénz

A jövő évi költségvetés egyik legnagyobb vesztese az oktatás. A középfokú oktatás 0,7 százalékkal részesedik majd a GDP-ből (ami a felez a 2022-esnek), az alapfokú oktatás pedig 1,1 százalékkal – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás PSZ-alelnök. A kormányzat összes oktatási kiadásainak GDP-hez mért aránya a KSH szerint újra lecsökkent a 2012-es és 2013-as mélypontra (4,7 százalék). Az EU-átlag 5 százalék.

Nincs tanár

2020/21-ben kilencezer pedagógus hagyta ott a pályát, ez 2023-ra már túlszárnyalta a 10 ezret, ami azt jelenti, hogy két és fél év alatt minden 14. pedagógus vette a kalapját – hangzott el a tanévzárón. Ehhez jön még várhatóan újabb 5 ezer távozó a státusztörvény után.

Nincs esélykiegyenlítés

Az Európai Bizottság tavaly év végén megjelent Oktatási és Képzési Figyelő 2022 (OKF) című kiadványa megerősíti azt az évtizedek óta bizonyított szomorú tényt, hogy a diákok teljesítménybeli különbsége már korán megjelenik (ráadásul Európában ez a legmagasabbak közé tartozik már 4. osztályban), és ezt csak tovább súlyosbítja a szelektív magyar iskolarendszer.

Nő a funkcionális analfabéták aránya

A PISA-mérések adatai szerint olvasásból 17,6 százalékról 25,3 százalékra nőtt a gyengén teljesítők (azaz a funkcionális analfabéták) aránya, matematikából 22,3-ról 25,6 százalékra, természettudományokból 14,1-ről 24,1 százalékra változott az elmúlt 10 évben. (Ez szintén a Oktatási és Képzési Figyelő 2022 adata.)

Nő a korai iskolaelhagyók aránya

Bár kitüntetett uniós cél lenne a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése (2030-ra 9 százalék alá szeretnék leszorítani), Magyarországon nemhogy csökkent volna, nőtt 2011 és 2021 között a lemorzsolódók aránya: 2021-ben 12 százalék volt. (OKF)

Nincs pedagógusokat segítő személyzet

Magyarországon átlagosan 17 tanárra jut egy támogató személy, az OECD-ben átlagban 12-re. Ennek következtében nagyobb terhek hárulnak a tanárokra. (OKF)

Nincs színvonal

Egy friss felmérés szerint a tanuló és már dolgozó fiatalok nagy többsége az európai színvonalnál alacsonyabbnak tartja a magyar oktatást.

Elhomályosult jövőkép, több munka, kérdőjelek a fizetések körül - így alakul át a tanárok élete a státusztörvény miatt

Újra alapjaiban változtatja meg a közoktatást az Orbán-kormány. A pedagógusok jogállásáról szóló törvénytervezetet már benyújtották a parlamentnek, de a kapcsolódó rendeletek és főleg a költségvetési források fájóan hiányoznak.