Szörényi Levente hosszú interjút adott a Mandinernek, és bár szóba került Árpád fejedelem, István király és mindenféle misztikum, a beszélgetés több ponton is egyfajta közéleti elemzés lett, amelyben a legendás zenész a saját olvasatát osztotta meg az aktuális történésekről.

Orbán Viktor nagy médiakarriert befutó nagy-magyarországos szurkolói sáljáról például azt mondta, hogy az „egy-két elvakult balliberális véleményvezéren kívül csak külföldön ütötte ki a biztosítékot”, és egyébként is az autója hátulján is régóta ott van a Nagy-Magyarország-matrica.

A felvetésre, hogy a nyugat-európai beatzenét meghonosító Szörényi Levente esetleg Nyugat-ellenessé vált, a zenész azt mondta, valójában az bizonyosodott be, hogy „mi nem kellünk a Nyugatnak, legalábbis ha nem hagyjuk magunkat jobban kiszipolyozni vagy éppen a nemzetállamunkat beolvasztani egy amerikai hegemóniájú európai egyesült államokba.”

Megtörésünkre, kivéreztetésünkre a legdurvább kísérlet az, hogy nem kapjuk meg az uniós járandóságainkat és a covidválságot kezelő helyreállítási program pénzeit. Hát hová jutottunk?

– reflektál Brüsszel és Orbán Viktor konfliktusára, sőt az épp aktuális tanártüntetésekre is, amikor azt mondja: „Ők is tudják, mi is: a pedagógusaink betervezett béremelése ott van az ide nem adott forrásokban.”

Szörényi Levente közzétette a maga értelmezését a keleti nyitásról is: „Nem lépünk ki az Európai Unióból – hacsak nem utálnak ki minket onnan végképp –, nem kapunk lóra, nem költözünk vissza Közép-Ázsiába, de annyit beláthatunk: szükségünk van lelki és anyagi szempontból arra az erőre, amihez az ősmúltunk és alkatunk is kapcsol. A mi támaszunk nem kis részben kelet felé van, a megmaradásunk bizonyos feltételei kétségtelenül arra találhatók.” Majd konkrétumokra, azaz pénzre váltott: „Beleértve mondjuk egy energetikai megállapodást Azerbajdzsánnal, vagy éppenséggel egy kínai hitelfelvételt, amivel a nekünk ide nem adott európai uniós pénzt tudnánk pótolni…” Szerinte az Orbán-kormány jól látta, hogy a keleti nyitás elengedhetetlen lesz a magyarok boldogulásához és biztonságához.

És persze az orosz-ukrán háborúról is kapunk az interjúból egy helyzetértékelést, amelynek az a lényege, hogy valójában az egészről az Egyesült Államok tehet. Vagy a „titkos társaságok”:

(Az Egyesült Államok) kitörési pontot keresve provokálhatta a – 2014-ben megszerzett Krímmel megelégedni látszó – Oroszországot. Talán azért, hogy gyengítse az oroszokat, talán azért, hogy még jobban alávesse Európát, és a zavarosban halásszon. De arra is gyanakszom, hogy a pusztító világerővel felérő titkos társaságok világában felbomlott az érdekegyensúly, ezért kapcsoltak rá valakik a rombolásra…

Az Ukrajna elleni háborút Vlagyimir Putyin orosz elnök indította február 24-én – erről nem esett szó az interjúban. Ahogy arról sem, hogy átfogó igazságügyi reformokat követel az Európai Bizottság Magyarországtól a helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós támogatásáért cserébe.

Még több Kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: