Valami olyasmiről van szó, hogy a színészek felnőnek a szerepeikhez – indokolta Nagy Ervin színész a Klubrádió Reggeli személy című műsorában, hogy miért vállalta el, hogy felszólal a Kossuth téri tanártüntetésen a múlt szombaton.

Nagy Ervin ugyanis négy évadon keresztül játszott A tanár című filmsorozatban, és emiatt úgy érezte, nem létezik, hogy cserben hagyja a „tanártársait”. Elmondta, hogy amikor egy ilyen szerepet elvállal, akkor óhatatlanul is megismerkedik ezekkel a problémákkal, így a saját bőrén érezte, azonosult velük, ezért amikor felkérték, hogy felelolvasná-e a tanárok 12 pontját, „automatikus volt”, hogy igennel válaszol, és még a sajátját is hozzáteszi.

Nagy Ervin A tanár című sorozatban

RTL Klub

Szóba került a színészből lett elnök Volodimir Zelenszkij személye is, és felmerült a párhuzam a sok közéleti ügyben is szerepet vállaló Naggyal. Ő ezen jót nevetett, és érdekes áthallásnak mondta. Elismerte, hogy az igazságérzete miatt sokszor hallatja a hangját a társulatán belül és a nagyvilágban is, főleg, amióta a „sajtósúlya miatt felkapják az emberek a fejüket, ha megszólal”. Azt mondta, hogy az igazságtalanság és a túlzás ellen bármelyik politikai erőnek nekimegy.

Magában még nem látja azt a potenciált, nem is szokott arra gondolni, hogy elindul, „mint Zelenszkij bácsi”. „Ha az ember másra vágyik, és a karrierje lefele tendál, akkor szokott előfordulni.” Ő eddig a tanárokig jutott, ezért tudott felelősséget vállalni a Kossuth téren.

Nagy Ervin úgy véli, Magyarországon a politika gátlástalanabb lett, mint a 90-es években. Változni kell az idővel, több kurázsi kell az értelmiség részéről – mondta.

Szerinte „kommunikáció technikailag” a színészek előnyben vannak, hiszen van annyi szakmai tudás a kezükben: „mi lettünk az értelmiség ökle”, ezért szerinte ezt a szerepet erőteljesen fel kell vállalni, mert ők minden háztartásba eljutnak, őket látják, és ha ők mondanak valamit, az nagyobb súllyal van az emberek életében.

A színészek, a művészek szeretik, ha szeretik őket, és sokszor nemszeretést szül a kiállás, a kritikai érzék. A civil szférában az egy jobb pozíció, hogy szeretve vagyok, de ezt néha el kell veszíteni, mert igazmondó juhászok vagyunk, amire Thália papjaként felesküdtünk.

Régen szerinte nem volt része a szocializációnak az ilyen politikai kiállás, bár megemlítette példaképét, Cserhalmi Györgyöt, aki még azelőtt hazaküldte a ruszkikat, mielőtt Orbán hazaküldte volna őket.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: