Nyolcvan éve, 1941. október 21-én született Budapesten Jankovics Marcell rajzfilmrendező, a nemzet művésze. Jankovics híres család leszármazottjaként született, szépapja, Meszlényi Jenő például Kossuth Lajos sógora volt és Komárom térparancsnoka, nagyapja pedig íróként és a 19. század egyik legjelentősebb magyar hegymászójaként vonult be a történelembe. Apját, a Magyar Nemzeti Bank főtisztviselőjét 1950-ben koholt vádak alapján hűtlenség és hazaárulás miatt halálra, majd életfogytiglanra ítélték, családját kitelepítették a nagykunsági Öcsödre, ahonnan csak két év után térhettek csak vissza.

MTI / Balogh Zoltán

Jankovics Pannonhalmán a bencéseknél érettségizett, régész vagy építész szeretett volna lenni, de továbbtanulásról származása miatt nem is álmodhatott. 1959-től segédmunkásként dolgozott, és egy évvel később egy munkatársának köszönhetően került be fázisrajzolónak a Pannónia Filmstúdióba. Néhány év után itt már önállóan készíthette animációs filmjeit, később Nepp József az ő Gusztáv-figuráját választotta a nagy sikerű filmsorozat főhőséül, Jankovicsot pedig társrendezőnek vette maga mellé.

1965-ben rendezőnek nevezték ki, a hetvenes években Képzőművészeti, a nyolcvanas években az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. 1995-ben a Magyar Iparművészeti Egyetem (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) DLA fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett. Nevéhez fűződik a magyar animációs film történetében mérföldkövet jelentő János vitéz (1973), az első egész estés magyar rajzfilm, amelyben már megmutatkozott a népművészet iránti vonzalma.

A magyar népművészet és néprajz egész későbbi művészetét meghatározta – elég csak a Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből című rajzfilmsorozatokra, a Fehérlófiára vagy az Ének a csodaszarvasról című rajzfilmekre gondolni, és bár ezeken az animációkon generációk sora nőtt fel, a Magyar népmesék 2020-ban pedig hungarikum lett, Jankovics művészete messze nemcsak a népmesékben merült ki.

Stílusát mozgalmasnak, erőteljesen karakteresnek és tömörnek írták le, ő pedig leginkább eklektikusnak tartotta magát. Az ember tragédiájában például – amely több mint két évtizeden át készült – egészen zseniális módon színről színre vált stílust. Madách művén 1989 óta dolgozott, de a munka – elsősorban anyagi okok miatt – nagyon lassan haladt, a 160 perces alkotást csak 2011 őszén mutathatták be. A világ számos országában vetített filmért 2012-ben megkapta a magyar filmkritikusok különdíját. Utolsó éveiben a Toldi rajzfilmre vitelével foglalkozott.

1975-ben Oscar-díjra jelölték a népmesei világhoz képest sokkal minimalistábbnak mondható Sisyphus című filmjét, és 1977-ben Cannes-ban a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjat nyerte el Küzdők című alkotása, a Fehérlófia pedig az 1984-es Los Angeles-i animációs olimpián bekerült minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé.

1997-ben az Egyesült Államokban dolgozott a The Kingdom of the Sun (A Nap királysága) címmel készülő Disney-produkcióban, amelyet végül jelentős változások után The Emperor's New Groove (Eszeveszett birodalom) címmel mutattak be.

Filmes munkái mellett rajzolt képregényeket is, készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket, továbbá saját könyveit. Rendszeresen készített ismeretterjesztő és művelődéstörténeti sorozatokat televíziók számára, cikkei, tanulmányai és könyvei jelentek meg. 2014-ben jelent meg átdolgozott emlékirata Lékiratok címmel, egy évvel később pedig A vizuális nevelésről című könyvét publikálta, amelyet az egyik legfontosabb írásának nevezett.

A rendszerváltás után, 1992-ben egyik alapítója volt a Duna Televíziónak; kurátorként, szóvivőként, a tv műsortanácsa elnökeként működött közre. 1996-2007 között a Pannónia Filmvállalat ügyvezetője volt. 1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja lett.

Jankovics Marcell 2021. május 29-én hunyt el Budapesten. Élete során szinte az összes hazai szakmai és állami elismerést megkapta, többek között 1978-ban a Kossuth-díjat. 2009-ben a Kulturális Világtanács Leonardo da Vinci-díjával tüntették ki, 2021-ben a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál posztumusz életműdíjával tüntették ki.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: