A hatalmas hő hatására válhatott üveggé annak az agyszövetnek a maradványa, amely a Vezúv kitörése nyomán meghalt egyik áldozathoz tartozott – írja a Guardian. A leletet Herculaneumban találták meg, amelyet elpusztított a Vezúv időszámítás előtti 79-es kitörése, és  már csak azért is figyelemre méltó, mert az agyszövet – természetes bomlása miatt – ritkán marad meg, és ha igen, akkor is szappanos állapotban.  

A New England Journal of Medicine-ben publikált tanulmányban Dr. Pier Paolo Petrone és munkatársai bebizonyították, hogy az üveges agy egy körülbelül 25 éves férfihoz tartozhat, akit az 1960-as években egy a vulkáni hamu által beborított faágyon fekve találtak meg. A katasztrófa valószínűleg álmában érhette Collegium Augustalium feltételezett házfelügyelőjét. Az áldozat azonnal szörnyet hallhatott, koponyája és csontjai felrobbanhattak és elszenesedhettek.

Észrevettem, hogy valami világít a feje belsejében

– nyilatkozta Petrone. Az antropológus és munkatársai számos olyan anyagot (például fehérjét) fedeztek fel az elüvegesedett maradványban, amelyek jellemzően megtalálhatók az agyszövetben. A lelet azt mutatja, hogy a rostos emberi agyszövet hő hatására megőrződik.

A tudósok szerint hasonló folyamat mehetett végbe a második világháború alatt lebombázott drezdai lakosok esetében is. A holttestek intenzív hő hatására ott is csontok és zselés anyag keverékre redukálódtak.

A kutatók hangsúlyozták, hogy vezúvi kitöréshez hasonló természeti katasztrófa esetén a túlélés egyetlen módja a menekülés. Csendes figyelmeztetés ez a Vezúv lábánál fekvő hárommillió lakosú Nápolynak.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: