A Tilos az Á elődje a Kelet-pesti Vendéglátóipari Vállalat által üzemeltetett Bakony étterem volt. Itt tartotta üléseit 1988-ban az SZDSZ elődjének számító Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd 1989-ben a Fidesz budapesti regionális szervezete is.

A nyolcvanas évek közepétől már léteztek kifejezetten szabad helyek Budapesten, például olyan underground klubok, mint a Fekete Lyuk. A belvárosban azonban a Bakony étterem helyén 1989 szilveszterén nyílt Tilos az Á volt talán az első, de mindenképp a legismertebb és legfontosabb ilyen hely.

„Amszterdamban és Berlinben is nagyon komoly művészeti élet zajlott, mi pedig úgy gondoltuk, hogy ennek idehaza a katalizátorai tudnánk lenni. Ehhez természetesen egy megfelelő helyre is szükség volt, amit végül a Mikszáth Kálmán téren találtunk meg. Hatalmas reményekkel, erőtől duzzadóan indultunk neki a dolognak, és különösebb nehézségeink sem adódtak az megvalósítással. Abban az időben már új szelek fújtak, a hatalom többé nemigen tett keresztbe senkinek” – emlékezett vissza korábban a szeretlekmagyarorszag.hu cikkében az alapító Németh Vladimir.

Olyan zenekarok léptek fel itt fel rendszeresen, mint a Quimby, a Kispál és a Borz, a Korai Öröm, a Kampec Dolores, vagy az ef Zámbó Happy Dead Band, az Andersen. E mellett egy sor kevéssé ismert együttes is lehetőséget kapott, és külföldi nevesebb zenekarok is megfordultak a színpadon. De innen indult útjára a Vajdai Vilmos és Szabó Győző által fémjelzett TÁP színház, valamint kalózadóként a Tilos Rádió is.

Egy darabig csak a felső szinten voltak programok, de akkora volt az érdeklődés, hogy megnyitották a pincét is, végül ez lett a fő koncertterem.

„Száz-valahány négyzetméteres volt a pince, két kivezető vészkijárattal. Nagyon ügyeltünk rá, hogy soha semmilyen gyúlékony anyag ne kerülhessen le, de a heringeffektus gyakori volt: egy-egy népszerűbb koncerten több százan is összezsúfolódtak, szó szerint a falakról csöpögött a verejték. Így belegondolva ma már összeteszem a kezem, hogy sikerült megúsznunk komolyabb baleset nélkül” – mondta Németh.

Az 1991-es orosz kivonulás alkalmából szervezett Búcsún Frank Zappa is megjelent, majd este fellépett a Tilos az Á-ban a főpolgármester által szervezett zártkörű partin.

Zenészek a Tilos az Á-ról az szeretlekmagyarország.hu-nak:

Kollár-Klemencz László: „Rengeteg külföldi volt ekkoriban Budapesten és ők is mind oda jártak, valamint a rendszerváltó politikai értelmiség is ott bulizott. Olyan olvasztótégely jött létre, amire sem addig, sem azóta nem volt példa sehol.”

Lovasi András: „Valószínűleg minden szempontból megelőzte a hely a korát, legalábbis a mai klubokban külön-külön, elemeiben köszönnek vissza azok a dolgok, amelyek ott együttesen megvoltak.”

DJ Palotai: „Mi már az elején tudtuk, hogy ennél jobb nem lesz sosem. Akkoriban mindenki pozitív volt, amire se előtte, se utána nem volt példa. Teljes nyitottság jellemezte a helyet, bármilyen műfaj lehetőséget kaphatott, és a közönség is a lehető legeklektikusabb volt. Úgy alakult, hogy nem sokkal a nyitás után az egyik kollégánk apja lett a belügyminiszter, Horváth Balázs – és ő ezután is rendszeresen nálunk bulizott. El tudsz ma képzelni egy olyan helyet, ahová a belügyminiszter lejár bulizni?”

A Tilos az Á a legkülönbözőbb kulturális eseményeknek adott otthont. Volt a Zene Ünnepe és a Budapesti Búcsú helyszíne. Még táncház is volt a pincében. Halász Péter idehozta Amerikában élő francia képzőművész barátját, Jean-Michel Verret-t, aki diavetítők segítségével New York-i utcaképet festett a földszint hátfalára. A ma is látható alkotás Magyarország egyetlen vendéglátóipari egységében található védett falfestménye.

Egyes médiumok folyamatosan támadták a helyet, aminek eredményeképpen a rendőrség többször razziázott a Tilos az Á-ban, majd 1995-ben hatóságilag bezárták a szórakozóhelyet.

Helyén 2003 óta Frank Zappa néven bár működik.