Meglepő dolgokat árult el Szikora Róbert az nlcafe-nak adott interjúban. A Hungáriában dobosként (és időnként énekesként is) megismert zenész jobban szeret csapatban játszani, ezért nem gondolkodott szólókarrierben, többek közt azért, mert a csapatban a felelősség is megoszlik.

„Doboltam kilenc és fél évet a Hungáriában (előtte még máshol is), tudom, hogy a dobosé a legjobb hely. A frontember modern szó és filozófia, a dobnál helyileg hátul vagy.” Mondjuk ezt a modrn szó és filozófiát nem nagyon értjük, de a lényeg, hogy ő dobos akart lenni az R-Go-ban is.

Úgy volt, hohy két dobos lesz, ő és a Pasqaule. És énekesnek a Piramisból és a Generálból ismert Révész Sándort akarta, de mint mondja, nem mert szólni neki. A zenekar viszont azt mondta, hogy „jól énekelsz, ne szóljunk a Sanyikának” – mesélte.

A Hungária és az R-GO között volt egy Zoo nevű zenekara is, ami amolyan punkos dolgoz művelt volna (sosem volt koncertje).

Szikora úgy véli, az igazi zenész mindenevő. „Ami eljutott hozzánk punk zene, azt mi – mint minden újat – befogadtuk. A punkban is volt egy ugyanolyan vonal, mint a rock and rollban: egy dinamit indította be, mint a rapet. Van az alapjában valami eredetiség. Amikor kijöttem a Hungáriából, otthagytam a tuti helyet. Egész életemben azt akartam, hogy sikeres legyek, pénzt keressek, és mindezt megkaptam a Hungáriától. De a lelkemnek akkor épp az felelt meg a legjobban, hogy szétvágjak mindent. Úgy gondoltam, hogy az egész világ igazságtalan velem” – emlékszik vissza.

Mindezek mellett volt a Hungária után egy másik gondolata is, a Café Boys. „Harmincas évek stílusa, leolajozott hajú csávókkal. Lett volna benne hegedű, bendzsó. Dzsessz-vonal.”

De ez mind elmaradt, R-GO lett. „Megszólalt a ’Létezem’, és egy üzenet a Hungáriának. ’Más a szöveg, más a név, más a ruha... Mit szólsz, milyen az élet?’ Öt tagú volt az R-GO, mutattam az utat, ergo létezem, és ti mentek a levesbe. És ez így is volt, mert hat évig az év zenekara voltunk.”