A szerzői névsor illusztris, a volt brit miniszterelnök, a Wikileaks alapító és az orosz írónő mellett Charles Gati, a Johns Hopkins egyetem professzora, Priyanka Chopra indiai színésznő, énekesnő, emberi jogi aktivista, Csang Hszin, Kína legnagyobb, irodaépületeket fejlesztő vállalatának társalapítója vagy Pharell Williams popsztár is jegyez egy-egy cikket. A magyar kiadvány többnyire az eredeti cikkek fordítását tartalmazza, azonban helyt kap a magazinban néhány hazai szerző, így például Jaksity György, Lakatos Márk, Vámos Miklós írása is.

“A világot vesztébe viszi az agresszivitás és a tudatlanság, különösen akkor, ha ezen tulajdonságok hordozói országokat irányítanak”- állítja írásában Ljudmila Ulickaja, aki írásában azt a kérdést feszegeti, hogy miért kell egy gyerekeknek szóló könyvben megemlíteni, hogy egyneműek között is lehetséges kapcsolat és vannak homoszexuális családok is? És érkezik a válasz: Hát egyszerűen azért, mert a homoszexuális család létezése tény.

Charles Gati azt állítja, nincs amerikai–magyar viszály. Viszály van Orbán Viktor kormányai és a Fehér Ház republikánus és demokrata lakói között 2001 óta. Az elemző szerint 2014-ben három fejlemény növelte az amerikai bizalmatlanságot az Orbán-kormány ellen. Az első Martonyi János külügyminiszter és helyettese, Németh Zsolt kora nyári lemondása volt. A másik fejlemény Orbán Viktor júliusi beszéde volt az erdélyi Tusnádfürdőn. A harmadik és egyben Amerika szempontjából a legfontosabb fejlemény az Orbán-kormány – finoman szólva – kétértelmű hozzáállása volt az ukrajnai eseményekhez.

A Nagy Testvér feltámadt címmel közöl írást Julian Assange, a WikiLeaks alapítója. “Az internet alapkoncepciója – a világot átszövő, egységes, globális, homogén hálózat  - tulajdonképpen a megfigyelőállam lényege” – írja. Szerinte az internetet azért alakították ki úgy, hogy lehetővé tegye a megfigyelést, mert a kormányok és az üzleti célú internet legfontosabb szereplői így akarták. Úgy véli, az olyan vállalatok, mint a Google és a Facebook, lényegében ugyanazt az ipart űzik, mint az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége.

“Az én nemzedékem sikertörténetei egészen egyediek. A kommunista Kína gyermekei vagyunk: amikor megszülettünk, még gyakorlatilag senkinek nem volt esélye meggazdagodni” – kezdi írását Csang Hszin üzletasszony, kína egyik legnagyobb vállalatának alapítója. “Jelenleg a Forbes szerint 242 milliárdos él az országban, ami azért is egészen rendkívüli adat, mert alig több mint egy évtizede még egyetlen kínai milliárdos sem volt” – írja. “A kínai gazdasági sikerek mellékhatása az lett, hogy a jövedelmi szakadék tovább nőtt, mivel a fellendülésből a nagyvárosok lényegesen többet profitáltak, mint a kisebb városok és a falvak.”