A zsidó származású, cseh földön született, német nyelven író Kafka halála (1924) előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el műveit. Brod azonban inkább kiadatta azokat, Kafkából pedig világhírű író vált. Brod a nácizmus elől menekülve 1939-ben elhagyta Prágát, és palesztin földre emigrált. Kafka műveinek kéziratait is magával vitte. Azok Brod 1968-ban bekövetkezett halála után egykori titkárnőjéhez, Esther Hofféhoz kerültek. A nő idővel eladott néhány kéziratot, egyebek közt A perét, amelyért kétmillió dollárt kapott. (A kéziratot 1988-ban egy londoni árverésen Németország Irodalmi Archívuma vette meg.) 

2007-ben, Esther Hoffe halálát követően a Brod-hagyaték - benne Kafka kézirataival - két lányára, Ruthra és Havára szállt, akik nem adják ki a kezük közül, mondván, az iratokat Brod anyjuknak ajándékozta. Az Izraeli Nemzeti Könyvtár viszont pert indított, hogy megszerezze a hagyatékot azt állítva, hogy Brod kifejezetten elrendelte: Hoffe katalogizálja gyűjteményét, és adja át a Jeruzsálemi Héber Egyetemnek, vagy a Tel-avivi Városi Könyvtárnak, vagy más közintézménynek Izraelben vagy külföldön.   

A nővérek és a könyvtár pere még 2008-ban kezdődött. Most vasárnap egy tel-avivi bíróság a könyvtár javára döntött azzal az indoklással, hogy "Kafka írásai (...) nem tekinthetők Hoffe lányainak adott ajándéknak", és azokat át kell adni az archívumnak. Oren Weinberg, a könyvtár igazgatója természetesen üdvözölte a döntést, és azt ígérte, hogy idővel a gyűjtemény felkerül a világhálóra "minden irodalomszerető örömére Izraelben és a világban".

Kafka 40 évet élt, mentális és testi bajok okozták halálát - jegyezte meg a BBC brit sajtóorgánum. A Reuters brit hírügynökség tudomása szerint a nővérek ügyvédje várhatóan fellebbez, mert úgy nyilatkozott, hogy "ez még nem a történet vége".