Buy now – pay later, vagyis vásárolj most, fizess később. A nálunk is elérhető, halasztott fizetést lehetővé tevő pénzügyi konstrukciót olyan fiataloknak kínálják az Egyesült Államokban és Ausztráliában, akik nem juthatnak hitelkártyához. Az infláció azonban pénzügyi csődöt jelenthet mind a cégeknek, mind pedig a generáció hitelképtelen tagjainak.

300%-kal nőtt meg a halasztott fizetést választó ügyfelek száma az Egyesült Államokban 2018 óta – írja a Bloomberg.

“A valóságban az történik, hogy az ügyfelek rövid idő alatt nagy adósságot halmozhatnak fel anélkül, hogy tudnának róla” – nyilatkozta a portálnak egy pénzügyi szakértő. Elyse Hicks el is magyarázza, pontosan miről van szó: az ügyfél vásárol valamit, és két hétig erre nem számítanak fel kamatot, később azonban igen. Amíg nem volt ilyen magas infláció, addig ez nem látszott végzetesnek, azóta azonban igen, hiszen az inflációt a jegybankok magasabb alapkamattal igyekeznek letörni, ezzel párhuzamosan pedig a büntetőkamatok is növekednek. Így most sok ügyfél adósságcsapdába kerül.

Egyelőre nincs pontos felmérés arról, hogy az ügyfelek megoszlása pontosan milyen, de a cégek elsősorban a fiatalokra hajtanak rá. Miután kiderült, hogy a buy now pay later jó üzlet, mind többen vállalkoznak ilyesmire. Legutóbb az Apple jelentette be ilyen részlegének megalakulását.

Miért? Mert a buy now pay later ügyfelek többet költenek, mint a hitelkártyabirtokosok, akik rendszeresen ellenőrizni tudják a kiadásaikat. A boltok is szeretik ezt a konstrukciót: a cégeknek 2-8%-ot fizetnek, többet, mint a hitelkártyát kibocsátó pénzintézeteknek.

Elyse Hicks pénzügyi szakértő szerint az ügyfelek abban az illúzióban ringathatják magukat, hogy sokkal több a pénzük, mint amennyi valójában van. Ez rögtön kiderül, amikor két hét után nem tudnak fizetni. A Credit Karma szerint az ügyfelek csaknem 40%-a kihagyott már legkevesebb egy fizetést. A legtöbb cég ilyenkor nem kamatot számol fel, hanem pénzbüntetést, amely időarányosan emelkedik.

A fiatal generáció különösen rossz fizető: minden második fiatal ügyfél volt már kénytelen pénzbüntetést fizetni. Sok ügyfél egész egyszerűen nem érti a pénzügyi konstrukciót a felmérések tanúsága szerint.

Egy ügyfél például úgy került adósságcsapdába, hogy a pandémia idején több repülőjegyet vásárolt buy now pay later konstrukcióban. Miután az állását elveszítette, nem tudott fizetni, és a pénzügyi felszólítások egyre-másra gyülekeztek. A Bloombergnek elmondta, hogy amióta kihagyta az első fizetést, azonnal megindult a lejtmenet az adósságcsapda felé.

A legtöbb ilyen cég azért népszerű, mert úgy nyújt rövid távú vásárlási hitelt, hogy nem kérdez semmit. Akkor sincs baj, ha az ügyfél az egyik cégnél fizetésképtelen lesz, mert akkor átmegy egy másikhoz, és újrakezdődik minden.

Ezek a cégek – nem úgy, mint a bankok – nem kötelesek jelenteni senkinek, és egymás között sem cserélnek információkat.

A fogyasztóvédelmi szervezetek ezért szabályozást követelnek azzal érvelve, hogy a buy now pay later ugyanúgy működik, mint a hitelkártya rendszer, amelynek szigorú előírásoknak kell megfelelnie – írja a Bloomberg.