Zoknik és harisnyák – a német Lindner család 1730 óta köt rendületlenül. Így amikor a família tizedik generációjába tartozó Bernhard Lindner 18 évesen, a rendszerváltás idején Magyarországra érkezett, nem nagyon volt kérdés, miért tette ezt. „A német bérekkel nem lehetett dolgozni, a környező országok közül Magyarországra esett a választásom” – mondja.

Bernhard Lindner

Túry Gergely

A Max-Lindner Kft. 1996-ban alakult, 1999 óta a nagykátai telephelyen készítik a zoknikat és harisnyákat. A hazai textilipar a 2000-es évek elején kezdett leépülni, 2003-2004 környékén működött még több hazai zoknigyártó, de harisnyákat egyedül Lindnerék kötöttek az országban. Akkor 30 embert foglalkoztattak, évente 1 millió pár harisnyát készítettek, a bevételük 80 százaléka hazai értékesítésből származott.

A változást a 2004-es uniós csatlakozás, és ezzel az áruk szabad áramlása hozta el. A cég végül 2008-ban fejezte be a „sima” textilipari tevékenységét, ekkor már keresték az alternatív megoldásokat. Így jött szóba a kender. „Magyarországon akartam maradni, és egy hungarikumot kerestem. Úgy voltam vele, valaminek kell még lennie a gulyáson és a paprikán kívül” – mondja Bernhard.

Túry Gergely

Az interneten kezdett el kutatni, ahol úgy tűnt, a kender jelentős, működő iparág Magyarországon, ám amikor partnereket keresett, hamar rá kellett jönnie, hogy már csak egy – a nagylaki HungaroHemp – maradt talpon. „Elkezdtem kitartóan hívogatni őket, fél év után emelte fel valaki a kagylót, és sikerült végre időpontot egyeztetnünk, a pontos helyre csak annyit mondtak, menjek a nagy kéményhez.”

Bernhardnak fogalma sem volt a kenderről: „Azt tudtam, hogy lehet vele fűteni, gondoltam, csinálunk belőle brikettet, de ott szembesültem azzal, hogy a cég csődben van, se termék, se alkalmazottak. Viszont találkoztam olyan szakemberekkel, akik ajtót nyitottak a kenderiparra, és sokat segítettek. A textil is szóba jött, és hogy ez az új, tökéletes alapanyag, hiszen antibakteriális hatása van, a nedvességkezelése is jobb, mint a pamuté, a természetes jellege miatt pedig nagyon kellemes viselet – magyarázza.

Magyarország mint kendernagyhatalom

Az 1950-60-as években kendernagyhatalom volt Magyarország: gyárak, szövőüzemek és fonodák dolgozták fel a több ezer hektáron termesztett növényt. A magyar kendernemesítők által szabadalmaztatott fajták pedig a világ élvonalában voltak.

Miután Bernhard feltérképezte a régi lelőhelyeket és a szakembereket, 2010-ben bevetettek 20 hektárt. Magyarországon akkor ezen kívül még 3 hektárnyi kenderültetvény volt. A legmélyebb mélyponton szállt be, amikor mindenki éppen menekült az iparágból.

„Óriásira megnőtt, nekünk pedig nem volt meg a kellő tapasztalatunk, ki is gyulladt a kombájn aratás közben, olyan erős a kender, hogy mindent tönkretesz. A magyar kender 200-300 éves technológiákon alapszik. Akkor több kender volt csak Magyarországon, mint most egész Európában” – meséli.

Túry Gergely

A kezdeti nehézségek után aztán beindult az üzem. 2011-2012 óta az egyik világvezető kenderruházati céggel, a német HempAge-dzsel dolgoznak együtt: a márka kizárólagos beszállítói, 24 országban (főleg német, francia, svájci osztrák piacon) több mint 500 viszonteladónál találhatóak meg a nagykátai vállalkozás által előállított kenderzoknik.

A termék pedig nagyon népszerű: évente 100 százalékkal nő a termelésük, jelenleg 30 000 pár zoknit kötnek évente, de bővíthető a kapacitásuk. Erre szükség is lehet, hiszen sorban állnak náluk a vevők a kenderből készült zoknikért.

Kender: egyszerre mostoha és jolly joker

A kender egyik óriási előnye, hogy szinte 100 százalékban feldolgozható: a rostokból készült fonalat és szövetet a textil- és ruhaipar hasznosítja, a magból olaj készül, de a gyógyszer-, kozmetika- és építőipari alapanyagok mellett takarmányt is készítenek belőle.

Ami a textilipart illeti, természetessége mellett van még egy nagy előnye. Míg a pamut alapanyagának, a gyapotnak a termesztéshez rengeteg víz és növényvédő szer kell, a kendertermesztéshez a víz töredékére van szükség, vegyszert pedig nem is alkalmaznak. A másik fenntarthatónak titulált alapanyag, a bambusz termesztése sem egyszerű és átlátható: habár gyorsan nő, azonban a növény felépítése, a rostok szilárdsága miatt jóval több vegyszerre van szükség, hogy végeredményben egy ruházati termékek előállításához megfelelő puhaságú fonalat, szálat állítsanak elő.

Túry Gergely

A környezetkímélő termelés mellett a kender másik előnye, hogy az egyik legerősebb alapanyag, könnyen keverhető más szálakkal, télen melegen, nyáron hűvösen tartja a kenderszálból készült ruhadarab viselőjét, természetes antibakteriális hatása van, és ellenáll az egyre erősebb UV-sugárzásnak is. És nem mellesleg Magyarországon is megterem.

„A gyapottermesztéshez megfelelő földek szinte teljesen kihasználtak már, egyszerűen nem lehet még tovább növelni sem a területet, sem a hozamot. Eközben az emberiség populációja egyre nő, ruhára pedig szükségük van. A pamutipar nem fogja tudni kiszolgálni ezt. Egyszerűen szükség van másra is” – mondja Bernhard.

Akadályok

Hogy mi a probléma a kenderrel? „Egyszerűen kimaradt a globális körforgásból, kimaradt a kereskedelmi rendszerből, a tőzsdén sincs.” A kenderrel kapcsolatban nagyon megnehezíti a dolgukat, már egyáltalán a kommunikációt is a növényhez kötött negatív asszociáció. A köztudat egyenlőségjelet tesz ipari kender és marihuána közé, amivel a vállalkozás is napi szinten szembesül. Ráadásul az elmúlt 100 évben teljesen megállt a technikai fejlődés a kender felhasználását, aratását illetően.

Túry Gergely

A kender ruházati alkalmazásához használt alapanyagot jelenleg több mint 50 százalékban Kína szolgáltatja. Eredetileg az USA-ból importált gyapot kiiktatására honosították meg a kendert. Kínában mindig is látták a kenderben rejlő értéket. A nagy világmárkák kifejezetten exkluzív, kenderkollekciókat is készítenek az ottani piacra. A kenderből készült darabokért kifizetnek a kínaiak kétszeres-háromszoros árat is. Sőt, egy kínai gyógyító előadásaiban azt hangoztatja, hogy az elkövetkezendő világégést, amikor már olyan erős lesz az UV-sugárzás, csak azok az emberek fogják túlélni, akik kenderből készült ruhát viselnek” – meséli Galbács Katalin, Bernhard párja, aki szintén a cégnél dolgozik.

A közelmúltban viszont bekövetkezett ott egy technológiai váltás: víz helyett vegyszerrel kezelik a növényt, a szennyezéssel pedig egyszerűen nem bírnak el telepeik. Ezért szigorúan korlátozni kezdték azt, egy-egy üzemből naponta mennyi alapanyag kerülhet ki – ez lehet Európa és Magyarország előnye – mondja Bernhard.

A kínai alapanyag minősége is drasztikus romlásnak indult. „Németországban ebben a pillanatban is kanadai befektetők több száz és ezer hektárokat vesznek meg, és vetnek be kenderrel. Jó lenne, ha Magyarország se maradna ki” – mondja. „Élen kellene járnunk, a hazai kenderipart viszont jelentősen nehezíti az összefogás hiánya. Sorban állnak nálunk is, olaszok, belgák, németek, több száz tonnákat el tudnánk adni kenderből, miközben néhány tonnánk van csak.” A hazai kender ráadásul garantáltan bio.

Túry Gergely

Itthon ma néhányan foglalkoznak csupán a kenderrel, terméket alig állítanak elő, főként csak papírt és pozdorját, miközben aranybánya lehetne az anyag. 2014 környékén Csongrád megyében indult egy térségi program, továbbá a Nemzetstratégiai Kutatóintézet is rendelkezik ipari kendertermesztési programmal. 2015 óta létezik a Békés megyei kender projekt, és 2016 óta Bernhard koordinálja: céljuk az iparág újrahonosítása. A Magyarországon előállított vetőmag nagy részének előállításáért felelős ez a projekt.

A kender jövője

„A kenderrost költsége 5 éven belül felveheti a versenyt a pamutéval, jelenleg maximum dupla annyiba kerülhet, mint a biopamut, de szerintem alá tudna menni” – véli Bernhard. Az látszik, hogy jóval nagyobb igény lenne a kenderből készült termékekre, mint amennyi jelenleg a piacon elérhető. A HempAge raktárkészlete folyamatosan nullán van, miközben a márka szinte egyáltalán nem költ marketingre.

Túry Gergely

Bernhard 2-3 éven belül nagy technológiai ugrásokat lát az iparágban. A Max-Lindner Kft.-nél készenlétben állnak a még „be nem fogott” körkötőgépek. A saját, vésztői kenderültetvény és a nagykátai zoknikötőüzem mellett tervben van egy fonoda és festőüzem is. A vállalkozás célja, hogy a szántóföldtől a késztermékig nyomon követhessék az alapanyagot, hogy a késztermék minden paraméterét alakíthassák, és hogy teljesen transzparens legyen a gyártási folyamat.