Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára azzal kezdte a konferenciát, hogy bejelentette: ősszel Budapesten tartják a világ legnagyobb startup versenyének, az amerikai MassChallengenek, az európai előválogatóját. Ezen magyar cégek is részt vehetnek, és tovább juthatnak az amerikai versenyre, ahol a fődíj egymillió dollár. A kabinet célja továbbá, hogy 2015-től állandó jelleggel Budapest adjon otthont a MassChallenge európai versenyének. Emellett 140 milliárd forint európai uniós támogatás jut majd a startup ökoszisztéma fejlesztésére a 2014 és 2020 közötti időszakban. A szakállamtitkár a most induló innovatív cégeket tíz éves elmúltával a magyar gazdaság motorjaiként vizionálja.

A tavalyi év végéig 40 milliárd forint értékű kockázati tőkebefektetés valósult meg állami segítséggel - közölte Garamvölgyi Balázs, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt. vezérigazgatója. A kormányzat európai uniós és magánforrások bevonásával 110 céget támogatott 2013 végéig. A kockázati tőkeprogramok teljes forrása hazánkban  93,1 milliárd forintt, ami az Európai Uniós JEREMIE alapokból és Svájci hozzájárulásból tevődik össze.

A magyar vállalkozói kultúra térnyeréséért folytatott munkájáért nemrég a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Záboji Péter moderálta a panelbeszélgetést, melyben Kádas Péter, a befektetésre érdemes startup-vállalkozásokat kereső TractionLabs Zrt. vezetője és Hild Imre a hasonló céllal létrejött iCatapult alapítója számoltak be tapasztalataikról. Kádasék olyan – legfőképp - technológiai cégekre vadásznak a magyar piacon, amelyek rövid ideje működnek. Ezeket az amerikai technológiai fejlesztések globális központjában dolgozó szakemberekkel köti össze, így a cégek pénzhez és tudáshoz juthatnak. A csapatok kiválasztásakor „30 fokkal feljebb néznek” – mondja Kádas, vagyis nem az asztalra lerakott projektre összpontosul figyelmük, hanem a mögötte álló csapatra, hiszen egy jó csapatnak több jó ötlete is lehet. A TractionLabs jelenleg három csapattal foglalkozik, és további kettővel tárgyalásban van.

Extrém bizonytalanságok között működő szervezetként definiálta a startupokat Hild Imre, aki ezzel is jelezte, hogy nem kell visszariadni a kezdeti nehézségektől, ezek az ambiciózus tervek velejárói. „Amikor három huszonéves fiatal az egyetemen rájön valamire, amiből úgy gondolják, hogy sikeres terméket fejleszthetnek ki, akkor jövünk mi, és összehozzuk őket a világcégekkel" – helyezte el az iCatapultot az ökoszisztémában a szakember. A következő angol nyelvű panelbeszélgetésben Piroska Zoltán sorozatvállalkozó kiemelte, hogy Budapest egyik legnagyobb lemaradása abban áll, „hogy a magyarok nem beszélnek angolul”. Legalábbis nem elég jól, ami komoly probléma, ha globális piacra szánja termékét az ember. „Meg kell tanulni járni, mielőtt futni kezdünk „ – mutatott rá frappánsan a helyzet fonákjára. A beszélgetések résztvevői abban mind egyetértettek, hogy Budapestben nagy potenciál van, több szempontból is, ezért nem lehetetlen régiós vezető szerepe az évtized végére, ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a világpiacot nem lehet idehozni, így Budapest egyfajta kapuként szolgálhat majd a régiós vállalatoknak a világpiacra.