A nemzetgazdasági miniszter kiemelt díj ellenében pályázati eljárás nélkül is koncessziós szerződést köthet legfeljebb öt játékkaszinó üzemeltetésére a megbízhatónak minősített szerencsejáték-szervezőkkel.

AFP / Valery Hache

A parlament hétfőn kormánypárti szavazatokkal fogadta el a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő törvénymódosítást, amely részletesen meghatározza, mi alapján minősül egy szervezet megbízhatónak.

Az előterjesztő fideszes képviselők, Puskás Imre és Ékes József indoklása szerint a változtatás célja, hogy a szerencsejáték-iparban az ismeretlen és gyakran kétes hátterű jelentkezőkkel szemben - egy új eljárással - az állam értékelni tudja egy vállalkozás megbízhatóságát, valamint addig tanúsított jogkövető magatartását.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a nemzetgazdasági miniszter a pályázati eljárás mellőzésével kössön koncessziós szerződést a megbízhatónak minősülő szerencsejáték-szervezőkkel. Ebben az esetben azonban az éves koncessziós díj nem lehet kevesebb a mindenkori díjminimum kétszeresénél. A miniszter az ajánlat elfogadásáról az átvételét követő 30 napon belül dönt, és ha elfogadja, egy hónapon belül köt koncessziós szerződést az ajánlattevővel.

A megbízható szerencsejáték-szervezővel kötött koncessziós szerződés alapján a jogosult legfeljebb öt játékkaszinót üzemeltethet. A törvény alapján a szerencsejáték-szervezők levonhatják játékadójukból a koncessziós díj összegét.

A jogszabály azokat minősíti megbízható szerencsejáték-szervezőnek, amelyek a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átláthatónak számítnak, minden közteher-fizetési kötelezettségüknek eleget tettek, egyszer sem estek harminc napnál nagyobb késedelembe, és legalább tíz éve folytatnak szerencsejáték-szervezői tevékenységet Magyarországon. Megbízhatónak minősülnek az e feltételeket teljesítő vállalkozások többségi tulajdonosai is.

További feltétel, hogy egyik bankszámlájukon sem volt azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, nem indult ellenük végrehajtási eljárás, működésükkel összefüggésben nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként ötmillió forintnál nagyobb bírsággal sújtották volna a céget, valamint betartották a játékosok személyazonosságának megállapítására és az adatkezelésre vonatkozó szabályokat.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.