A legfontosabb változást a társasági adókedvezmény jelenti, mely ösztönzőleg hathat a magántőke bevonására, a sport támogatására, ezáltal pluszforrásokat teremtve a sportegyesületek számára, amire anyagi helyzetüket tekintve a legnagyobb szükségük van – mondja Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere. Az így megtakarítható közteher ugyanis amellett, hogy a látvány-csapatsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) támogatását teszi lehetővé, komoly lehetőségeket kínál, mivel a támogatást nyújtó társaságok a támogatás összegét többek között nyereségüket csökkentő ráfordításként számolhatják el – teszi hozzá.

A jövőben a támogatási összeggel csökkenthetik társasági adófizetési kötelezettségüket a vállalkozások, ez pedig együttesen a társasági adó mértékének megfelelő nyereséget eredményez számukra, amely jelenleg a támogatás összegének 19 százaléka, a várhatóan hatályba lépő társasági adó törvénymódosítás szerint a jövőben pedig 10 százalék lesz. A jogalkotó, azonban egyéb támogatási formákhoz hasonlóan korlátot épített be a rendszerbe. Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg az adó 70 százalékát, igaz amikor erre mégis sor kerülne, akkor annak összege a következő 3 adóévben is felhasználható adókedvezményként.

A törvény pontosan meghatározza a támogatható szövetségek, non-profit szervezetek, közhasznú alapítványok körét, és azt is, milyen célokra fordítható a támogatásként befolyt összeg. „Az elfogadott adókedvezmény hatására a jövőben jelentős mértékű pénzeszközök érkezhetnek a sportszférába, amely komoly fejlődési lehetőséget jelent a magyar klubok számára.”  - mondja Hegedüs Sándor. 

Annak érdekében, hogy a támogatási összeg felhasználása valóban a sport fejlődését szolgálja a tárgyi eszköz beruházásra fordított összegekre garanciát építettek be a jogszabályba. Sportcélú ingatlan beruházás esetén feltételként szabták meg, hogy a sportcélú hasznosítás legalább 15 évig fennmaradjon, de más biztosítékokat is fel kell tudni mutatnia a támogatott szervezetnek, ha élni kíván a támogatással. Ez a törekvés az egyik legfontosabb eleme a jogszabálynak, hiszen átláthatóbb, és gazdaságosabb működésre sarkallja a sportszervezeteket. Nem állíthat ki ugyanis támogatói igazolást az a szervezet, amely például lejárt köztartozással rendelkezik, vagy nem tudott megfelelően elszámolni egy korábban kapott állami támogatással.

Kedvező eleme az új törvénynek az illetékmentesség is, amely olyan ingatlanok, vagy építési telkek után jár, amelyeket tulajdonosuk sportlétesítmény létrehozása céljából vásárolt meg.  Feltételek persze itt is vannak: a sportlétesítménynek 4 éven belül meg kell épülnie, és legalább 15 évig sport céljára kell azt használni, vagy hasznosítani. „Itt viszont fontos kiemelni, hogy más kedvezményekkel szemben az illetékmentesség nem csak a látvány-csapatsportokhoz használt ingatlanokra alkalmazható, hanem minden sportlétesítményre.” – hangsúlyozza Hegedüs Sándor.

A sportolók is profitálnak

Komoly problémát oldhat meg az a módosítás, amely az ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) hatályát kiterjesztené a jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel rendelkező edzők, más sportszakemberek, és a hivatásos sportolók megszerzett bevételeire is – bizonyos feltételek mellett. „Ez a nyilvánvaló adminisztrációs egyszerűsítésen kívül adóelőnyt, így biztonságot is adhat a sportolók számára – mondja az RSM DTM adópartnere – ugyanis a jelenlegi magas bér- és járulékterhek köztudottan különféle kiskapuk használatára kényszerítik a sportolókat, és a sportvezetőket.”.A korábbi kedvezőtlen jogszabályok, illetve a magas bérköltségek miatt, a kisebb költségvetéssel rendelkező klubok sok esetben sportolóikkal kedvezőtlenebb, a valós járandóságuknál alacsonyabb összegről szóló szerződéseket írattak alá. Az új jogszabályt ez megszüntetheti.

További, és nem kevésbé jelentős kedvezmény, hogy a társaságok, illetve a sportszervezetek ingyenesen, és adómentesen adhatnak majd belépőjegyeket, illetve bérleteket munkavállalóik, partnereik számára, azaz egy vállalkozás a jövőben akár minden alkalmazottja számára vásárolhat belépőjegyeket, bérleteket évi legfeljebb 50 ezer forintért. „Ez utóbbi törekvés szintén szolgálhatja azon célt, hogy a magyar sport régi hírnevéhez méltóan kiemelkedően sikeres legyen, bár ennek a törvénymódosításnak is kétségtelenül van kritikus pontja, hiányosságai – vélekedik Hegedüs Sándor.

Az, hogy a fent említett 5 sportágat a jogszabály lényegében kiemeli és a többi fölé helyezi, vitatott pont, célja az lehet, hogy ne aprózódjanak el a támogatói pénzek,. Igaz, ez valószínűleg a nem kiemelt sportok támogatóit is arra ösztönzi majd, hogy sportágat váltsanak, jelentős nehézséget okozva ezzel a nem kiemelt sportágak szakszövetségének, sportegyesületeinek.  A korábbi reklámszerződéseket mégsem ’ütheti ki a nyeregből’ az új lehetőség, hiszen a támogatásért cserébe reklámfelület, megjelenés nem adható, mivel akkor már nem minősülne ellenérték nélkülinek a támogatás, így ezek a sportágak ezért várhatóan nem veszítik el korábbi szponzoraikat az adókedvezmény miatt. Az új társasági adó szabályokat azonban csak a hatálybalépés napját követően lehet majd alkalmazni, ami egyelőre bizonytalan, egyelőre még az Európai Bizottság vizsgálja, hatályba lépésük a Bizottság jóváhagyásától függ.