© Marton Szilvia

Már jövőre az Európai Bizottság (EB) elé kívánja terjeszteni a közös konszolidált társaságiadó-alapról (CCCTB) szóló jogszabályjavaslatot Kovács László. Az EU adó- és vámügyi biztosa ezt azután közölte, hogy a múlt héten az EB elfogadta az adóalap-harmonizáció előkészítési munkálatairól szóló időközi jelentését. A CCCTB bevezetéséről még 2004 júliusában kezdődtek konzultációk, azóta a tagállamok pénzügyminiszterei több ízben is megvitatták a témát. Hivatalosan először az idei júniusi tanácsülésen kerül napirendre, miközben a tagállamok szakértőinek bevonásával 2004 végén létrehozott munkacsoport égisze alatt folyik a technikai részletek kidolgozása.

Ahány ház, annyi szokás: jelenleg az EU-ban működő cégek huszonhétféle módon számítják ki adóköteles jövedelmüket. Ez hátrányba hozza a tevékenységüket több tagállamban folytató vállalatokat a kizárólag nemzeti keretek között működőkhöz képest, mert egyidejűleg többféle adóalap-kiszámítási szabályt kell ismerniük és alkalmazniuk. A harmonizált társaságiadó-alap viszont csökkentené ügyviteli költségeiket.

Nem elhanyagolható terhekről van szó: az EB becslései szerint a nagy cégeknél az összes befizetett adó 2 százalékát is elérik az adminisztratív költségek, s ennek aránya még nagyobb a kis- és közepes vállalkozásoknál. A több tagállamban leányvállalatot működtető cégek közös adóalap híján az adózás előtt nem tudják konszolidálni az üzleti nyereséget és veszteséget - szól egy másik érv az egységesítés mellett. Végül az sem mellékes, hogy a különböző eltérítések, kedvezmények miatt jelenleg szinte lehetetlen a tagállamok tényleges adóterhelésének összehasonlítása, ami az egységes piacon megnehezíti a tisztességes adóversenyt.

Legyen egyszerű, az adóalap minél szélesebb, az adókulcsok pedig minél alacsonyabbak - a közgazdászokhoz hasonlóan az EB-t is ezek az elvek vezérlik az egységesítés során, arra hivatkozva, hogy gazdaságilag ez a leghatékonyabb, és így minimalizálható a potenciális piactorzító hatás. Vagyis a közös adóalap megállapításánál a lehető legkevesebb kedvezmény lenne figyelembe vehető, tekintettel arra, hogy a határokon átnyúló tevékenységet folytató cégek a csoporton belüli nyereség és veszteség konszolidálása révén eleve jobban járnak.

Fontos szempont az is, hogy a CCCTB csupán választható megoldás legyen, azaz a kizárólag egy tagállamban működő vállalatokat ne kényszerítsék az átállásra. A most kiadott bizottsági közlemény további tisztázandó kérdések között említi például, hogy meg kell találni a tagállamok közti profitmegosztás konszolidáláshoz szükséges tisztességes és igazságos módját, vagy hogy a szabályozásba bevonják-e a pénzügyi szektort.

Nem övezi osztatlan lelkesedés az adóalap egységesítésének tervét, ez az EB múlt heti ülésén is kiütközött - ismerte el a HVG-nek Kovács. Charlie McCreevy belső piaci biztos, aki egyébként korábban hazájában, Írországban pénzügyminiszter is volt, már a nyilvánosság előtt is támadta az adóalap-harmonizációt, s bár Dalia Grybauskaite litván költségvetési biztos legutóbb nem vett részt a vitában, szintén vehemens ellenfele az elképzelésnek. A nézeteltérések elsősorban a tagállamok közötti érdekkülönbségekkel magyarázhatók. Az aggályoskodókat Kovács azzal igyekszik leszerelni, hogy a CCCTB bevezetése nem a társasági adó kulcsainak harmonizálásához készíti elő a talajt, mint sokan feltételezik. Kétségtelen ugyanakkor, hogy vannak tagállamok, például Németország vagy Franciaország, amelyek támogatnák a közösségi adópolitika kiterjesztését.

A berzenkedők fő szószólója Nagy-Britannia és Írország. Szerintük az adóztatás a nemzeti gazdaságpolitika egyik legfontosabb eszköze, ezért abba az EU minél kevésbé szóljon bele. A teljes adórendszert illetően vagy legalább a személyi jövedelem adóztatásában egykulcsos rendszerre áttért Szlovákia, Lettország és Litvánia is ódzkodik a CCCTB-től, hiszen az ellentmond adópolitikájuk logikájának. Málta és Ciprus pedig elsősorban attól tart - de más tagállamokban is megfogalmazódnak ilyen félelmek -, hogy az új számítási mód náluk szűkítené a társaságiadó-alapot, azaz csak az adókulcs emelésével lehetne megőrizni a bevételeket, ami viszont politikailag hálátlan feladat.

Egyelőre korai lenne bármilyen időpontot kijelölni közös szabályok alkalmazására vagy elvetésére - reagáltak a HVG kérdésére a Pénzügyminisztériumban a társaságiadó-alap egységesítésével kapcsolatos kezdeményezésre. A tárcánál a megoldásra váró feladatok között említették például a számviteli rendszerek összhangját, az adóköteles bevételek, az elszámolható költségek fogalmának, továbbá más adók és járulékok levonhatóságának tisztázását. Szükség lenne emellett a vállalatcsoport fogalmának rögzítésére is, kérdés például, hogy csak a tisztán uniós csoportok adóznának-e egységes adóalap után, vagy olyanok is, amelyeknél az anyacég unión kívüli illetőségű, illetve az uniós anya- és leánycég közé unión kívüli vállalat ékelődik.

"Mindez összetett feladatnak látszik, emellett tisztázandó, hogy melyik államban kell majd beadni a bevallást, s ott milyen kulccsal kell majd adózni" - sorolt újabb szempontokat Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. A javaslat szerinte feltételezi, hogy mindenki euróban könyvel, holott a ma kapott, holnap átváltott összeg holnapután esetleg már más értéket képvisel. Áthidalhatónak véli viszont a gyakorlati problémákat Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki szerint bár a társasági adónak kitüntetett szerepe van a versenyben, a politikai döntés után szakmai bizottságok előkészíthetnék a szükséges rendszert. Vámosi szkeptikus viszont a 27-ek megegyezését, és Erdőshöz hasonlóan a 2011-es céldátumot illetően.

Mindenesetre Kovács nem tett le arról, hogy konszenzust érjen el az ügyben, bár elismeri, hogy kemény csaták várnak rá. Eddig 12 tagállamot tudhat egyértelműen maga mögött, további nyolc - köztük Magyarország - nem zárkózik el eleve az egyeztetésektől. Ha az ellenző hetek, vagy akár közülük egy tagállam is megmakacsolja magát, a biztos szerint az EB kész áttekinteni a javaslatot, amit immár úgynevezett megerősített együttműködés formájában újra előterjeszthetne. Ennek megvalósításához már nem kell teljes egyetértés, elegendő a minősített többségű tanácsi jóváhagyás és a tagállamok legalább egyharmadának részvétele, nem kizárva persze a kimaradó országok későbbi csatlakozását. A biztos szerint már az is óriási előrelépés lenne az üzleti szféra számára, ha a jelenlegi 27-ről fél tucatra vagy az alá csökkenne a társaságiadó-alap kiszámításának a módszere, azaz a CCCTB mellett csak néhány eltérő nemzeti rendszerhez kellene a cégeknek alkalmazkodniuk. Akárhogyan is, az adóügyi biztos legjobb esetben sem számít arra, hogy 2010 előtt bármiféle megállapodás születne.

Kovács Andrea, Salgó Andrea, Vida László / Brüsszel