A közjegyzői  okiratba  szerződések ezentúl teljes bizonyító erejű magánokiratban is létrejöhetnek. Elegendő csupán az adós, illetve a zálogkötelezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatait közjegyzői okiratba foglalni, amelyek ebben a formában is biztosítják a közvetlen bírósági végrehajtást. Ez akkor lesz lehetséges, ha a szóban forgó szerződés összes kötelezettje a kölcsön folyósításának megkezdése előtt – közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalással – vállalja a kötelezettség teljesítését.)

A kölcsön- és hitelbiztosítéki szerződések közjegyzői okiratba foglalása az adós és a hitelező bank betéteseinek közös érdeke. A közjegyzői okirat közvetlen végrehajthatósága biztosítja, hogy a hitelező bank az adós szerződésszegése esetén ne kényszerüljön pereskedésre, hanem sokkal gyorsabb és olcsóbb eljárásban érvényesítse az adóssal szembeni követelését.

Ennek közvetlen előnyeként a bank nem kényszerül arra, hogy minden egyes hitelügylet kockázataiba bele kelljen kalkulálnia az esetleges pereskedés költségeit. Ezzel az eljárással természetesen megmarad a közjegyző kioktatási kötelezettsége is, ez azonban a fenti eljárással nem a szerződéskötéskor, hanem azt követően érvényesülhet. A jelzáloghitelezési törvény tervezett változásai kedvezően érintik a hiteligénylőket. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a hitelezés folyamata egyszerűbbé és gördülékenyebbé váljon. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara néhány évvel ezelőtt hasonló tartalmú törvénymódosításra tett javaslatot.

Dr. Parti Tamás, a MOKK szóvivője elmondta, hogy a törvény módosításai 2007 januárjában lépnek hatályba, és a várakozások szerint gördülékenyebbé teszik a jelzáloghitelezés folyamatát. A módosítás révén megmarad az igényérvényesítés biztonsága, ugyanakkor könnyebben szervezhetővé válik a hitelezési folyamat, hiszen a Pénzintézet képviselőinek már nem kell a másik féllel együtt megjelennie a közjegyzőnél. A közjegyzői okirat felvétele a hitellel kapcsolatos egyéb teendőkkel – például a földhivatali eljárással, illetve a biztosításkötéssel – párhuzamosan is történhet.

rendelkezések szerint – nem pusztán érdekvédelmi szervezet, hanem jogszabályokat is kezdeményez és közreműködik azok előkészítésében, a közjegyzői kar irányításával és szervezésével kapcsolatban állami feladatokat lát el, működteti a közjegyzői levéltárat, illetve közhitelű és egyéb központi nyilvántartást vezet. A közjegyzőség Magyarországon is többszáz éves intézmény, amely a rendszerváltás után kapta vissza korábbi státuszát. A közjegyzők tevékenységi köre hatósági tevékenység, ezen belül igen széles: a különböző közokiratok és tanúsítványok készítésén túl kiterjed az okiratok, közjegyzői közreműködéssel kapcsolatos pénz vagy értéktárgy bizalmi őrzésére, a hagyatéki és egyéb nemperes eljárások lefolytatására. A cél azonban mindig egy: elősegíteni a jog vita nélküli érvényesítését, azaz megelőzni a szükségtelen pereket.