A brit vállalati szektor jövedelmi viszonyainak kutatására szakosodott Incomes Data Services (IDS) nevű cég hétfőn ismertetett kimutatása szerint a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as indexében szereplő nagyvállalatok - vagyis a legnagyobb piaci tőkeértékű brit tőzsdei cégek - vezetőinek jövedelme mediánértéken számolva 14 százalékkal emelkedett egy év alatt. E vállalatok igazgatói jelenleg átlagosan 3,3 millió font (több mint egymilliárd forint) éves jövedelmet visznek haza. Ebben a tényleges vállalatvezetői fizetés mellett az igazgatóknak juttatott különböző részvényopciók és ösztönzők is szerepelnek. 

Az így számolt jövedelemnövekedés még gyorsult is: a tavalyi év azonos időszakában a FTSE-100-as vállalatok igazgatóinak hasonló kalkulációval kimutatott javadalmazása 10 százalékkal emelkedett. Az IDS adatai szerint az elmúlt egy évben a brit alkalmazotti átlagbér nemzetgazdasági szinten 2,1 százalékkal nőtt és az utóbbi öt évre visszavetítve, reálértéken számolva csökkentek az alkalmazotti reálbérek a brit vállalati szektorban. 

A FTSE-100-as indexben szereplő nagyvállalatok igazgatóinak éves jövedelme jelenleg 120-szor magasabb az ugyanezen cégeknél dolgozó alkalmazottak átlagjövedelménél. Ez a szorzó a globális pénzügyi válság óta valamelyest csökkent: 2007-ben 145-szörös volt a különbség, 1998-ban azonban még csak 47-szeres. 

Frances O'Grady, a brit szakszervezeti szövetség (TUC) főtitkára a számokat kommentálva a hétfői Financial Timesnak kijelentette: elérkezett az ideje egy olyan törvényi szabályozásnak, amely arról intézkedik, hogy az alkalmazottak is képviseltethessék magukat a cégvezetői javadalmazásokról döntő vállalati testületekben. O'Grady szerint csak így lehet elérni, hogy legalább valamennyire érvényesüljön a józan ész az igazgatók javadalmazásának szabályozásában. 

A brit kormány már tavaly előterjesztett egy olyan tervet, amelynek alapján vétójogot kapnának a részvényesek a vállalatvezetői javadalmazások ügyében. David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök egy BBC-interjúban kijelentette, hogy a kormány tervei szerint a vállalati részvényesek kötelező erejű szavazati jogot kapnak a cégvezetői fizetések és jutalmak meghatározásában, mivel "az nem járja, hogy az igazgatói bérek akkor is csak egyre feljebb és feljebb mennek, amikor ezt a vállalati eredmények nem indokolják".