szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Januártól még csak ajánlott, de a második félévtől már kötelező lesz a cégeknél a középfokú végzettségűeknél a bérminimum alkalmazása.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban hosszú alkudozás után arról állapodtak meg a szociális partnerek és a kormány, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget, és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben kétéves gyakorlatig 1,05, két év gyakorlat felett 1,1-szeres lesz az országosan kötelező minimálbérhez viszonyított szorzó. Az első félévben ez ajánlott, a második félévben viszont már kötelező. S kötelező a szorzók alkalmazása 2007-ben és 2008-ban is. Akkor 1,1 és 1,15 illetve 1,2 és 1,25 a szorzó a gyakorlati időtől függően. Az 50 év feletti munkavállalók esetében nem kell figyelembe venni a gyakorlati időt. A munkáltatói érdekképviseletek azzal a feltétellel fogadták el mindezt, hogy a szorzóktól a középszintű bérmegállapodásokban lefelé is el lehet térni.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlotta továbbá, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban, 2007-ben, illetve 2008-ban lehetőleg a minimálbérhez viszonyított 1,4, 1,5, 1,6-os szorzót alkalmazzanak a munkáltatók. A 2005-ös országosan kötelező minimálbér 57 ezer forint volt. A minimálbér 2006-tól 62500 forint, 2007-ben 65500 forint, 2008-ban 69000 forint. A megállapodás újszerű abban is, hogy több évre határozza meg a legkisebb bért.

Más országokban is alkalmaznak különféle képzettségi szinteket elismerő bérminimumokat. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban készített elemzés szerint például Csehországban az egyes munkakörök szerinti 12 elemű kötelező bértarifa rendszert alkalmaznak. Ebben a rendszerben a legalacsonyabb tétel az országosan kötelező minimálbér, a legfelső kötelező tétel ennek több mint kétszerese. A minimálbér összegét nem az érdekegyeztető partnerek állapítják meg, mint Magyarországon, hanem a kormány az árindex alapján.

Az elemzés szerint nincs valamennyi európai uniós tagállamban jogszabályban előírt országos minimálbér. Több államban ágazati kollektív szerződések garantálják a legkisebb keresetet. Ilyen ország Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, Olaszország, Svédország. Országos ágazatközi kollektív szerződésben rendezik a kérdést Belgiumban és Görögországban.

Az országosan kötelező minimálbért is különféle módon határozzák meg az egyes országokban. Franciaországban például évente, de nyáron igazítják a minimálbért az inflációhoz, illetve a fizikai munkavállalók órabér-emelkedéséhez.

Spanyolországban általában szintén évente emelik a minimálbért, de ha az infláció magasabb a tervezettnél, akkor ez félévente is lehetséges. Portugáliában ugyancsak évente a szociális párbeszéd bizottsággal konzultálva dönt a kormány az emelésről. Az Egyesült Királyságban az alacsony bérek bizottságának javaslata alapján döntenek a legkisebb bérről. Írországban a miniszteri rendelettel előírt minimálbér teljesítése alól a munkaügyi bíróság határozata alapján legfeljebb egy évre felmentést kaphat a munkáltató.

Lengyelországban a kormány a munkaadói és munkavállalói képviseletekkel együtt, a szociális és gazdasági bizottságban dönt az emelésről. Amennyiben nem sikerül megegyezni, a kormány önállóan dönt. A szlovák szisztéma hasonló, ahol szintén a közös döntés a cél, de például az utóbbi években nem sikerült kölcsönösen elfogadható mértékben megegyezni, ezért a kormány döntött az emelésről. Szlovéniában a gazdasági és szociális tanácsban az utóbbi években sikerült megegyezni a minimálbér emeléséről.

MTI Karrier

Kormányrendelet a minimálbér 3 évre garantált emeléséről

Január elsejétől 9,6 százalékkal nő a minimálbér - mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón annak kapcsán, hogy a kormány szerdán rendeletet alkotott a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról.

MTI Gazdaság

Megegyezés a minimálbérről és a bérajánlásról

Megegyezett az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) a következő három évre szóló minimálbér-emelésről, illetve a jövő évi országos béremelési ajánlásról, a megállapodás aláírásán részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

MTI Itthon

Babakötvény, fix gyógyszer- és gázárak, emelkedő minimálbér

Babakötvény bevezetéséről szóló törvényjavaslatot nyújtott be a kormány - jelentette be Batiz András kormányszóvivő vasárnap, sajtótájékoztatón. Gyurcsány Ferenc a MOL Rt. vezetőivel folytatott szombati tárgylásokat követően közölte azt is: megállapodásuk szerint január elsejétől nem növekednek a lakossági gázárak. Gyógyszeráremelésre a kormány szerint ugyancsak nem kell számítani, emelkedik ugyanakkor a minimálbér ugyanakkor 5500 forinttal emelkedik januártól.

MTI Gazdaság

Minimálbér-variációk Európában

A kormány és a szakszervezetek a három elemű minimálbér bevezetését javasolják, a munkáltatói érdekképviseletek ezt elutasítják. Hol, kik és milyen szempontok alapján állapítják meg a minimálbért az európai országokban?

Biztos, hogy 50-50 százalék az esély a pénzfeldobásnál?

Biztos, hogy 50-50 százalék az esély a pénzfeldobásnál?

Három férfi bement egy torontói bárba és elkezdett lövöldözni, ám csodával határos módon mindenki túlélte

Három férfi bement egy torontói bárba és elkezdett lövöldözni, ám csodával határos módon mindenki túlélte

80 milliós bírságot hozott össze egy reptéri parkolóban felejtett Golf

80 milliós bírságot hozott össze egy reptéri parkolóban felejtett Golf

Trump magasról tesz arra, hogy vámháborúból lett már gazdasági világválság, és igazi háború is

Trump magasról tesz arra, hogy vámháborúból lett már gazdasági világválság, és igazi háború is