Elodázhatatlan a rokkantsági nyugdíj megállapításával kapcsolatos új orvos szakértői eljárás szabályainak megalkotása – hívta fel az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter figyelmét.
„Ugyancsak elodázhatatlan olyan orvos szakértői szervezet létrehozása, amely képes egyénenként és objektív módon értékelni a munkaképesség-csökkenés mértékét és a rehabilitálhatóságot" – közölte Lenkovics Barnabás pénteken. Az ombudsman azért indított vizsgálatot, mert hivatalához folyamatosan, azonos tartalmú panaszok érkeztek a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges orvos szakértői véleményekkel és eljárásokkal kapcsolatban. A panaszosok szerint a bizottságok eljárása goromba, sokszor megalázó, őket eleve visszaéléssel gyanúsító, egészségi állapotukat pedig nem a valóságnak megfelelően minősítik. Sérelmezték, hogy a bizottságok orvosai nem vizsgálnak, panaszaikat végig sem hallgatják, csak a hozott leleteket nézik meg, ráadásul gyakran a kezelő szakorvosok szakmai állásfoglalásával ellentétes véleményt mondanak.
Lenkovics Barnabás megállapította, hogy a nyugellátással összefüggő jogot vagy kötelezettséget érintő intézkedéssel szemben jogorvoslatnak van helye. Az igénylőnek a közigazgatási jogorvoslaton túl illetékmentes bírósági felülvizsgálatra is lehetősége van. Közlése szerint az eljáró bíróságoknak azt kell vizsgálniuk, hogy az orvosi bizottságok véleménye az egészségromlás mértékét illetően valóban megalapozott-e.
Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy a rokkantsági nyugdíj feltétele a törvényben meghatározottak szerinti szolgálati idő megszerzése, amelynek jelentős szerepe van a nyugdíj mértékének meghatározásánál. A rokkantság fokát, illetve a munkaképesség-csökkenés mértékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének orvosi bizottságai véleményezik. Állapotváltozás miatt a törvény lehetőséget ad a rokkantsági nyugdíj módosítására. Az ombudsman közölte: hogy Országgyűlés még 1997-ben határozatot hozott a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátó rendszerének átalakításáról.
A határozat szerint ki kell dolgozni a megváltozott munkaképesség értékelésének új minősítési elveit. Ezek alapján lehet minősíteni egyénenként az igénylő egészségi állapotát, munkavégző képességét, az általa ellátható munkakörök követelményeit. Ki kell alakítani olyan – erre szakosodott specialistákból álló – orvos szakértői szervezetet, amely személyenként, differenciáltan tudja értékelni a munkaképesség-csökkenés mértékét és egyben a rehabilitálhatóságot – mutatott rá az ombudsman, aki az országgyűlési határozat végrehajtásának halaszthatatlanságára hívta fel az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter figyelmét.
Lenkovics Barnabás ugyanakkor kiemelte, hogy az országgyűlési biztosnak orvos-szakmai kérdések felülbírálására hatásköre nincs. Mint hozzátette, az Alkotmánybíróság a szociális biztonsághoz való jog minimumának meghatározását illetően is tág mozgásteret hagyott a mindenkori politikai döntéshozóknak. Így a rokkantnyugdíjak megállapítása terén bekövetkezett jogi szigorítások szükségességének és arányosságának alapjogi vizsgálata – egy bárki által előterjeszthető kérelem esetében – az Alkotmánybíróság feladata. Mindezek alapján, a figyelemfelhíváson túlmenően az ombudsman nem élhetett ajánlással. (MTI)
