Az ügyeleti rendszer átszervezése miatt a sürgősségi betegellátó osztályok, azaz SBO-k terhelése a duplájára nőtt. Tombol az influenza, az RSV-fertőzés és a covid, a szülők tanácstalanok és hetek óta nincs elég intenzíves hely a fővárosban – mondta a HVG-nek egy doktornő, aki már több mint húsz éve gyermekek ellátásával foglalkozik. “Fél éve tűzoltás zajlik. Ez addig nem fog változni, amíg nem történik tragédia” – teszi hozzá, miközben egy gyermekkel történt tragikus eset már országos felháborodást keltett idén, még ha nem is állítható, hogy a sürgősségi ellátás hibájából következett volna be.

Február végén meghalt egy kétéves gyerek, miután kruppos köhögés és tüdőgyulladás miatt a szülei bevitték a kalocsai kórházba. Kalocsán nem tudták ellátni, mert már megszűnt a gyermekekkel foglalkozó osztály, ezért Bajára irányították a családot. A szülők beszámolója szerint mentőt nem hívtak, ezt az Országos Kórházi Főigazgatóság tagadta. Azóta sem derült ki, hogy pontosan mi okozta a kisgyermek halálát.

Nem a mentéssel vannak gondok

A mentés jól működik, a sürgősségi ellátással vannak problémák – részletezte tovább a HVG-nek a névtelenséget kérő doktornő. Azt már Gesztes Éva doktornő, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány szakmai igazgatója magyarázza el, hogy mit jelent ez a gyakorlatban. Közlése szerint Budapesten egy gyermek rohamkocsi vonul, illetve egy olyan, gyermekek szállítására is alkalmas mentő, amelyen nincs orvos, ezért ezt az autót a nem súlyos esetekhez küldik. Egy úgynevezett gyermek-mentőorvosi kocsi (GyMOK) is van a fővárosban, amin szintén dolgozik orvos, de ez személyautó, ezért szállításra nem alkalmas, ez az egység a súlyos eseteket stabilizálja és ha szükséges, a gyermekorvos a beteggel tart a kórházba egy mentőautón.

Budapesten egy gyermek rohamkocsi vonul

Veres Viktor

Debrecenben, Győrben, Pécsen és Miskolcon is vannak ilyen GyMOK egységek, a nyári időszakban a Balaton déli partján is szolgálatba áll egy autó – magyarázza, hozzátéve: összességében kevés a súlyos eset, de a téli időszakban mindig több a riasztás, idén ezt különösen érezni. Kiemelte, ezeken az autókon olyan gyermekorvosok teljesítenek szolgálatot, akik egyébként gyermekosztályokon dolgoznak és komoly szaktudással, tapasztalattal rendelkeznek. Az alapítvány mellett a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat vonul rendszeresen, mindkét szervezet szoros együttműködésben dolgozik az Országos Mentőszolgálattal.

Sokan vannak a sürgősségin

A HVG-nek nyilatkozó orvosok szerint a téli időszak kezdete óta problémát okoz a magas betegszám, miközben az orvos- és ápolóhiány már állandósult, hatalmas a nyomás, az egészségügyi dolgozók pedig kimerültek. A Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója korábban azt közölte, hogy a kórház átveszi azokat a gyermekeket is, akik még nincsenek kritikus állapotban és van is kapacitásuk segíteni, szükség esetén más intézményekkel összefogva. A HVG-nek nyilatkozó szakember szerint valóban nagy szükség van az összefogásra, mert alig van szabad ágy.

Hasonlóan nyilatkozott Póta György gyermekorvos is a HVG-nek:

Az egészségügyi rendszer struktúrája borzasztó régi és rossz. Nincs elegendő szakember és megfelelő felszerelés.”

Az utóbbi két hónapban megugrott a felső-légúti megbetegedések száma, tizenöt éve nem volt ilyen magas az esetszám – tette hozzá. “Ez szinte teljesíthetetlen. A kormány kommunikációja szerint nincs olyan, aki nem kap ellátást. Ez így valóban igaz, de a kérdés az, hogy mikor és milyen színvonalon kapja” –magyarázta.

Vizsgálatra váró betegek a sürgősségi osztályon a Heim Pál Üllői úti telephelyén

MTI / Máthé Zoltán

Az említett, név nélkül nyilatkozó doktornő beszámolója alapján Heim Pál Gyermekkórház hónapok óta tele van, folyamatosan vannak műtüdőn tartott gyermekek, őket fejenként egy orvos és egy technikus kezeli. A leterheltség miatt nem tudnak felvenni új betegeket, előfordult, hogy egy gyereket egy héten belül többször is áthelyeztek.

Ami a vidéki helyzetet illeti, sokszor a szülők megijednek és inkább felviszik a budapesti sürgősségire a gyermeküket, mert olyan messzire került lakóhelyüktől az ügyeleti pont. A tapasztalat az, hogy a budapesti helyszínen aztán várnak három órát, mire sorra kerülnek, és néhány tanáccsal hazaküldik őket, mert nem volt akkora a baj, mint gondolták. Ez azonban azt eredményezi, hogy míg korábban öten álltak sorba az SBO-n, most húszan várakoznak. Ez azért veszélyes, mert így előfordulhat, hogy egy súlyosabb beteget esetleg később vesznek észre és talán nem kap időben ellátást.

A sürgősségin mindenkit felvesznek, aki beteszi a lábát – mondta Póta György. A Pest megyei ügyelet Érden, Cegléden és Vácon van, ezért sok szülő inkább egyből az SBO-ra megy. A budai oldalról a Szent János Kórházba, a pesti oldalról a Heim Pál Kórházba özönlenek a betegek, mert a szülők – érthető módon – azonnali orvosi segítséget szeretnének.

Problémát okoz, hogy a szülőket nem tájékoztatják megfelelően, nem tanítják meg őket arra, hogyan kezeljék a betegségeket otthon és mikor keressék fel a sürgősségit. Ezzel a doktornő is egyetértett, hangsúlyozta, nagy szükség lenne egy szülőket segítő kampányra, ezzel is csökkenteni lehetne az SBO-k leterheltségét. 

Az ellátás gyermekbarát, a sürgősségi nem

“Budapesten több gyermek-ellátóhely – köztük sürgősségi – is van, holott valójában egy nagy centrumkórházra lenne szükség, így jobban lehetne gazdálkodni az orvosokkal és nővérekkel” – magyarázza a doktornő, aki több mint húsz éve dolgozik a gyermek ellátásban. “A legtöbb gyermekkórház régi, korszerűtlen épületben üzemel, a gyermekklinikák 100 évnél idősebbek, a János Kórház műemlék, de a többi helyen is sokszor az optimálisnál is jóval kisebb betegszobákban zajlik akár az intenzív osztályos, egyébként magas színvonalú ellátás, ami már egyáltalán nem felel meg a modern orvoslás feltételeinek” – mondta. Hozzátette:

Gyermeksürgősségi osztályokat egyre több kórház létrehoz, de a működtetésük már nem mindenhol megoldott, ügyeleti időben sokszor a rezidensek felett nem sürgősségi ellátásban jártas szakorvos ügyel, hanem egyéb szakterületen dolgozó idősebb kollégák, így viszont a sürgősségi ellátás csak papíron biztosított.” 

“Az elmúlt húsz évben hatalmas előrelépés történt, régen a szülők csak pár órát tölthettek a gyermekükkel, ma már a nap huszonnégy órájában az ágyuknál lehetnek. Erre csak akkor nincs lehetőség, ha fizikailag nincs hely a szülőnek, ezért is lenne szükség megfelelő elosztású, modern osztályokra” – tette hozzá a doktornő. Ehhez Póta György annyit fűzött hozzá, hogy “az ellátás korrekt, a kollégák mindent megtesznek, de a sürgősségi sosem gyerekebarát”. A SBO-n egy triázsnővér rangsorolja a betegeket, nem az érkezési sorrend dönt, hanem a gyermek állapota, ami azt jelenti, hogy akár hat vagy nyolc óra is eltelhet, mire valaki sorra kerül.

(Nyitóképünk illusztráció: beteg a Heim Pál Gyermekkórház sürgősségi ambulanciáján. Fotó: Túry Gergely)