Feljelentést akart tenni, az őt fogadó rendőr azonban „lekezelően, kioktatóan” állt ahhoz a kétgyermekes japán édesanyához, akit a gyanú szerint volt férje ölt meg a múlt héten, belvárosi otthonában. Ezt állítja a Patent Egyesület, mely elsőként hívta fel rá a figyelmet, hogy a Budapesten élő külföldi nő nem véletlen baleset, hanem gyilkosság áldozata lett.

Bár a rendőrség napokig tartotta magát ahhoz, hogy a japán nő halálát a figyelmetlen dohányzás okozta, és az ezt kétségbe vonó kommentelőket is kioktatta, a kamerafelvételek elemzése után végül ők is arra jutottak, hogy a férj végezhetett az asszonnyal. Azt viszont, hogy korábban miért utasították el a rettegő asszony feljelentését, nem árulták el. A BRFK azóta teljes körű vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A Patent Egyesület szerint azonban a rendőrség pont azért nem segített ennek a nőnek, amiért a sorstársainak sem szokott: szerintük bagatellizálják a nőket érő erőszakos eseteket. A civil szervezet szerint ebben az ügyben a rendőr már a feljelentéskor világossá tette, hogy ez semmi, nem is érti, a nő miért ment oda. A Patent éppen ezért áldozathibáztatással is vádolja a hatóságokat, szerintük ez az eset megerősíti az általános tapasztalatot,

tömegesen számolnak be a hozzájuk fordulók hasonló hatósági bánásmódról.

Olyan a rendőr, amilyen a társadalom

Ennek egyik oka az lehet, hogy a rendőrség munkatársai ugyanúgy a társadalom tagjai, mint mindenki más, így ami a magyarokra jellemző, az a magyar rendőrökre is.

„Ugyanazokkal a társadalmi üzenetekkel, nőkre, férfiakra és a nemek közötti viszonyokra irányuló különböző előítéletekkel és elvárásokkal nőnek fel, azokkal vannak körülvéve, pont mint mindenki más. Ezek a nemekhez kapcsolt előítéletek és elvárások adják a nők elleni erőszak alapját, és a nők elleni erőszakos ügyek szakszerűtlen kezelésének, vagy figyelmen kívül hagyásának alapját is” – mondta a hvg.hu-nak Nógrádi Noá nőjogi szakértő. 

Márpedig az Eurobarometer felméréséből az derült ki, hogy a magyarok meglehetősen előítéletesek, ha szexuális bántalmazásról van szó. 31 százalék gondolja úgy, hogy ha egy alkohol vagy kábítószer hatása alatt álló nő szexuális erőszak áldozata lesz, az részben az ő hibája. A magyarok 14 százaléka azt is gondolja, hogy a nem tulajdonképpen igent jelent, csak a nő játssza a nehezen kaphatót, 18 százalékukban pedig az is felmerül, hogy a nők túloznak, ha az őket ért erőszakról van szó. És bár a bántalmazó kapcsolatra utaló jelek egyike, ha a partner igyekszik elzárni az áldozatot a barátoktól és a családtól, a magyarok 36 százaléka szerint elfogadható, vagy bizonyos körülmények esetén elfogadható, ha egy férfi kontrollálja a felesége vagy barátnője kapcsolatait. Hat százalékuk szerint az is rendben van, ha a nő időnként kap egy pofont.

Bár az eredmények lesújtóak, a szakértők szerint megfelelő képzésekkel a rendvédelmi szervek hozzáállásán is lehetne javítani. Erre is hangsúlyt fektet például az ilyen eseteknél gyakran előkerülő Isztambuli Egyezmény, melyet Magyarország még mindig nem ratifikált, és Gulyás Gergely szerint nem is fog.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunknak a kormányinfón úgy fogalmazott: teljes tévedés azt állítani, hogy az egyezmény olyan eszközöket adna, amelyek ne lennének adottak a magyar jogban. Ha mégsem így van, akkor nyitottak arra, hogy változtassanak a jogszabályokon. Arra azonban nem, hogy az egyezmény általuk vitatott, a társadalmi nemekre vonatkozó részeit elfogadják. Amikor pedig az RTL arra hívta fel a figyelmét, hogy a Patent már évek óta jelzi a problémákat, azt mondta, ezekkel érdemes a bírósághoz, vagy a rendőrséghez fordulni.

A képzés nem minden, de sokat segít

Gulyás abban téved, hogy a magyar rendszer minden szükséges eszközt átvett az Isztambuli Egyezményből, ami az áldozatvédelemhez feltétlenül szükséges. Bár Varga Judit volt igazságügyi miniszter szerint Magyarországon “a nők helyzete a legjobb állapotban van”, ahogy említettük, rendszerszintű képzés sincs a rendőröknek.

Ezeken külön kellene foglalkozni a nők elleni erőszakkal és az ilyen bűncselekmények esetén alkalmazható helyes protokollokkal – hangsúlyozta Nógrádi Noá.

Képünk illusztráció

AFP / DPA / Maurizio Gambarini

A szakember szerint érdemes lenne bevezetni számonkérési rendszereket is. Erre azért lenne szükség, mert így a rendőröket rá lehetne nevelni arra, hogy a véleményüktől függetlenül is a megfelelő módon járjanak el az ilyen esetekben. Szankcionálható lenne például, ha a kockázatfelmérés során nem megfelelően járnak el és ennek a mulasztásnak közvetlen következménye van.

A Patent Egyesület és a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) az elmúlt években már biztosított képzéseket azokban a kerületekben, ahol az önkormányzat nyitott volt az együttműködésre. Van olyan kerület, ahol esetmegbeszéléseket is tartanak, ezzel segítve a rendvédelmi szerv munkáját.

Dés Fanni, a NANE munkatársa úgy látja, a szexizmus miatt a rendőrök nincsenek tisztában a bántalmazó kapcsolatok dinamikájával. Sok minden nincs rendszerszinten szabályozva, az egyéneken múlik, hogyan járnak el egy-egy ügyben és sajnos sokszor ignoráns vagy előítéletes a rendőr – mondta. Pedig – fogalmazott – egy bántalmazott nő pontosan tudja, hogy a párja képes-e megölni őt. 

Nem véletlen, hogy amikor egy bántalmazott nő felkeresi a NANE vagy a Patent Egyesületet, felkészítik arra, hogy a rendőrség gyakran relativizálja a bántalmazást. 

A NANE egyesület Néma Tanúk elnevezésű felvonulása 2018-ban

MTI / Balogh Zoltán

Az attitűdformálás azonban már egy hosszabb folyamat. 

„Első lépésként abszolút minimum, hogy a rendőrök vegyék komolyan a hozzájuk fordulókat, és éljenek a már rájuk vonatkozó jogosultságokkal és kötelezettségekkel – például az ilyen jellegű bűncselekmények sértettjeit megillető különleges bánásmód alkalmazásával és az ideiglenes megelőző távoltartás hivatalból elrendelésével. Mivel a rendőrség egy hierarchikus felépítésű szerv, semmi akadálya nincs annak, hogy egy ezzel kapcsolatos, fentről érkező parancs akár azonnal kötelező érvényű legyen, főként, hogy ezek már fennálló, törvénybe iktatott kötelezettségek” – javasolta Nógrádi Noá.

A szakember kiemelte, hogy egyelőre azért nem történik számottevő előrelépés, mert a valódi változáshoz az ellátórendszer átszervezésére és bővítésére, a gyámügyi, családjogi és büntetőjogi intézményrendszerek összehangolására lenne szükség. Ez nem csak az anyákat, a gyerekeket is védené. Nógrádi felhívta a figyelmet a nőjogi és áldozatsegítő szervezetek elmúlt évtizedek során kiadott szakmai ajánlásaira és szakpolitikai anyagaira, melyek mentén az állam megvalósíthatná a rendszerszintű átszervezést. 

“Én úgy látom, hogy a társadalmi kampányok és ismeretterjesztés mostanra egész nagy eredményeket ért el” – tette hozzá Nógrádi, aki szerint az V. kerületi gyilkosság ügyében a társadalmi visszhang hatalmas szerepet játszott, hiszen közvélemény követelte a kivizsgálást. A szakember szerint az ilyen közismertté váló esetek példázták a visszatérő rendszerhibákat, világosan kirajzolódtak a hivatalos szervek látványos és tragikus következményekkel járó mulasztásai, és ez szerencsére sokaknál kicsapta a biztosítékot.