Az Alkotmánybíróság határozata ugyan nem nevezi meg a panaszost, és a beadványból is törölték a nevét, de a kifogásolt Facebook-bejegyzés szövegét nem, abból pedig könnyű rájönni, hogy Cser Ágnesnek, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnökének a panaszát utasította el az Ab. Abban ugyanis ez olvasható:

Szerintem már csak posztumusz tagsága van a cserbenhagyóágnes nevű múmia vezette szarszervezetnek.

Cser Ágnes feljelentést tett, de a bíróság két szinten elutasította, mondván, hogy a bejegyzés nem valósítja meg az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlését, a gyalázkodó jelleget. Igaz, az elsőfokú bíróság nem vette észre, hogy a mondatban nem „szakszervezet” szerepel. Másodfokon az Ab szerint ezt pontosították, de ezzel együtt nem változtatták meg az ítéletet.

Ezután fordult Cser Ágnes az Ab-hoz, mert szerinte a megalázó, sértő kijelentés túlmegy a véleményszabadság határán. Az Ab ezzel szemben úgy látta: nem arról kellene állást foglalnia, hogy hol húzódik a személyiségvédelem határa, hanem hogy az indítványozónak sértettként van-e Alaptörvényből következő joga a büntetőeljárás kikényszerítésére.

A Schanda Balázs vezette tanács szerint nincs, mert a jó hírnév sérelmével szembeni fellépésre valóban van alapjog, de arra nem, hogy ez a fellépés a büntetőjog eszközrendszerével történjen. Ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasították a panaszt.

Cser Ágnes, aki a 90-es években az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója volt, már hosszú ideje szakszervezeti vezető, akinek működését heves viták kísérik. Konfliktusba került a Szakdolgozói Kamarával, éppúgy, mint az Orvosi Kamarával.

Más érdekképviseletek ugyanis azt vetették a szemére, hogy inkább a kormányt szolgálja, mint saját tagságát.