A hamis történelmi legendák és összeesküvés-elméletek Magyarországon

abszolút alulról jöttek, de a politika használta őket, először a MIÉP, a kisgazdák, majd a Jobbik és a Mi Hazánk, most már sokszor a Fidesz is

– mondja Ablonczy Balázs történész a HVG interjújában a lap e heti számában. A történész új könyve, a 2010-ben megjelent Trianon-legendák folytatása, a Száz év múlva lejár? kapcsán nyilatkozott.

Ablonczy a Trainon-legendák meglepően nagy erejét azzal indokolta: „1945 után megszűnt az a hierarchia, hogy a kutatás eredményei megjelennek a tankönyvekben, ami aztán lecsorog a köztudatba. Ezzel szemben a politika mondta meg, mit tanítsanak, mit kutassanak. Amikor megjelent a nyilvánosságban egy-egy, a kánonnal szembemenő információmorzsa, annak revelatív ereje volt, és lehetetlen volt ellenőrizni. Az internet megjelenése után pedig ez a hierarchia már nem állítható vissza soha többé.” Ráadásul „ezek az átélhető történetek egyszerűbb magyarázattal szolgálnak a valóságosnál”.

Saját kötete kapcsán önironikusan hozzáfűzte: ő a közösségi médiában mémként terjedő, hamis idézeteket „ósdi módon, könyvben cáfolom több év késéssel. Nyilván nem találkozik a kettő közönsége.” Azt azért hozzáteszi: „Mégsem céltalan a munka. Aki hinni akar ezekben a legendákban, tegye, de mostantól lehetősége van megtudni az igazságot is.”

Ablonczy szerint a hamis legendák egyik része „népmesei motívumokból építkezik”, és vannak olyan hiedelmek, amelyek „az összeesküvés-elméletek klasszikus sémáját követik”. Utóbbira szerinte a legjobb példa erre a szabadkőműves narratíva. „A Monarchiában, amikor haza és haladás még összeegyeztethetőnek tűnt, a magyar liberális politikusok egy része valóban szabadkőműves volt. Én végignyálaztam az itthoni és a párizsi Grand Orient páholy vonatkozó iratanyagát, amiből az derül ki, hogy a magyar szabadkőművesek valóban lobbiztak a saját csatornáikon, de épp azért, hogy ne szakítsák szét az országot. Ezek a nemzetek feletti szervezetek, mint a szociáldemokraták is, a háború alatt fegyelmezetten beálltak a saját nemzetük mögé.”

Ablonczy az interjúban leleplezi azt a hiedelmet is, hogy Trianon magyarázata az lett volna, hogy Clemenceau menye magyar volt, és beszél azokról a hősökről is, akik viszont tényleg sokat tettek azért, hogy egy-egy település magyar maradjon, illetve arról is, hány áldozatuk volt a trianoni határmegállapítások idején összetűzéseknek.

Az interjú elolvasható a HVG heti számában, később pedig a hvg360-on lesz elérhető.