Ha van a salátatörvénynek tankönyvi formája, az valahogy úgy néz ki, mint az a törvényjavaslat, amelyet szerdán Gulyás Gergely és Semjén Zsolt nyújtott be az Országgyűlésnek. A 33 oldalas dokumentumban szó esik a bányászati törvény, az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységét szabályzó törvény, a tao-törvény, az atomenergiáról szóló törvény módosítása és sok minden más mellett arról is, hogy az 1950-es kommunista közigazgatási átszervezés felülírásaképpen visszakapja egykori közjogi státuszát Baja és Esztergom, azaz megyei jogú várossá válik.

Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, megyei jogú városok azok a települések lehetnek, amelyek lakossága meghaladja az 50 000 főt és kérvényezik az átminősítést. Funkciójukban pedig a kiegyezés után létrehozott törvényhatósági jogú városokra emlékeztetnek, ami nagyjából annyit tesz, hogy a megyékkel és a fővárossal azonos jogok illetik meg őket.

A törvényjavaslat indoklása szerint: (az ország) „legújabb kori történelme során két olyan változást is elszenvedett, amelyek a korábbi, történelmi magyar közigazgatás jelentős átalakítását vonták maguk után. Az egyik a Magyarország területének, és így közigazgatási rendszerének radikális megcsonkítását jelentő trianoni békediktátum volt. A másik, az immár az új államhatárok között kiépült kommunista államhatalom által 1950-ben végrehajtott átszervezés.”

Ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor 25-re emelkedik a megyei jogú városok száma, ezek közé a speciális jogállású Budapestet kivéve beletartozik valamennyi megyeszékhely, valamint Sopron, Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa.

Felhőkarcoló, NER-erkély és gigastadion: így változott meg 10 év alatt Budapest látképe

Város fölé magasodó felhőkarcoló, panorámás látképet eltakaró paplancsarnok, vagy világörökségi helyszínre épített NER-erkély - van miből válogatni, ha az elmúlt évek legmeghatározóbb építkezéseit és felújításait keressük Budapesten. Cikkünkben azt a tíz (plusz egy) projektet gyűjtöttük össze, ami a legjobban változtatott a főváros látképén az elmúlt évtizedben.

A másik jelentős változtatás a törvényjavaslatban, hogy a szerzők a Várkert Bazár épületét hozzákapcsolnák a nemzeti emlékhelyként működő Várnegyedhez.