Jogsértően járt el az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint a magyar rendőrség, amikor megtiltotta, hogy a devizahitel-károsultak Orbán Viktor háza előtt is tüntessenek – adta hírül a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

A jogvédő civil szervezet emlékeztetett: 2014 végén az érintettek több budapesti helyszínen szerettek volna demonstrálni a bankok és a kormány ellen, a rendőrség azonban számos helyen, köztük Orbán Viktor miniszterelnök háza előtt megtiltotta a gyűlés megtartását. A tiltást a bíróság helybenhagyta, az Alkotmánybíróság pedig elutasította az emiatt tett panaszt.

Az EJEB csütörtöki ítéletében azonban úgy határozott, hogy a tiltás jogellenes volt, a magyar állam megsértette a TASZ ügyfelének gyülekezési szabadságát.

A hatósági tiltás indokai között szerepelt – idézte fel a TASZ –, hogy a lakóövezetben megtartott tüntetés sértené a környéken lakók családi és magánélethez fűződő jogát, mert a gyülekezők beláthatnak a kertekbe, a lakóknak pedig nincs módjuk kitérni a rendezvényen elhangzó közlések elől, sértené a szabad mozgáshoz való jogot, mert a munkából és iskolából hazaérkező lakóknak kerülőutat kellene igénybe venniük, a gyülekezés félelmet kelthet a környékbeli iskolába járó gyerekekben, illetve a miniszterelnök utcájában a Terrorelhárítási Központ személy- és létesítménybiztonsági intézkedést rendelt el.

Az EJEB azonban megállapította, hogy a történtek idején hatályos magyar gyülekezési törvényben a fentiek közül egyik indok sem szerepelt, mint amire hivatkozva előzetesen meg lehetne tiltani egy tüntetést. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az indokok lényegtelenek lennének, de nem előre, hanem a gyűlés megtartása közben kell mérlegelnie a rendőrségnek, hogy ezek a helyzetek valóban bekövetkeznek-e, és ha jogsértővé válik menet közben a tüntetés, feloszlathatja azt. Az EJEB jogértelmezése összhangban van azzal, amit a TASZ már számos alkalommal megfogalmazott hasonló rendőrségi döntésekkel kapcsolatban: nem tilthatnak meg előre egy tüntetést arra a vélelemre hivatkozva, hogy mások szabadsága és jogai sérülhetnek.

A jogvédő szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani már a második olyan döntése volt az EJEB-nek, amely jogellenesnek találta a magyar miniszterelnök háza elé szervezett tüntetés megtiltását. Tavaly egy másik, szintén a TASZ által képviselt devizahitel-károsult aktivista ügyében mondta ki a strasbourgi bíróság, hogy az általa szervezett tüntetést nem lehetett volna önkényes, törvényen kívüli indokkal megtiltani.

A mostani döntésnek azonban különös jelentőséget ad, hogy az Alkotmánybíróság ebben az ügyben bár az alkotmányjogi panaszt elutasította, jogalkotói mulasztást állapított meg: mégpedig azt, hogy az akkori gyülekezési törvény nem szabályozta a magánszférához és gyülekezéshez való jog ütközésének feloldását. A kormány ennek a döntésnek nyomán dolgozott ki új gyülekezési törvényt, amit a parlament 2018-ban el is fogadott, és aminek kapcsán a TASZ számos kritikát megfogalmazott.