„Eddig meleg nyarunk van, de még forróbb ősz vár ránk, újabb kemény csaták következnek, mivel közelednek a választások. Soros mindent elkövet majd, hogy olyan kormány legyen, amelyik úgy táncol, ahogy ő fütyül (…) a Jobbikot is befonta a hálójába” – mondta Orbán Viktor 2017 nyarán. De akár most, 4 évvel később is mondhatná ezt szóról-szóra, hiszen – a Fidesz saját világképében legalábbis – semmi nem változott: Soros-veszély van a közelgő választás okán, amelyen az ellenzéki tömböt erősíti a Jobbik is. A Fidesz és a kormány – miután már kétszer nyertek választást program nélkül, csupán azzal a szlogennel, hogy “folytatjuk!” – talán tényleg nem is készülnek idén komolyabb politikai innovációval a nyári szezon elmúltával kezdődő őszi időszakra.

Egyelőre nem is nagyon kell semmit tennie a Fidesznek, nyeregben érezheti magát

– állapította meg Szentpéteri Nagy Richard. A politológus, alkotmányjogász a hvg.hu-nak elmondta: a Fidesz nyerő helyzetének az ellenzéki előválasztás az oka. Ez ugyanis a következő két hónapban még biztosan leköti az ellenzéki pártok figyelmét és erejét. Úgy folytatta: “Ezzel a következő két hónapos, politikailag aktív, de legalábbis aktívvá tehető őszi időszakot is elvesztegeti az ellenzék, miközben az ideje mellett az erejének és pénzének felét-kétharmadát is felemészti az előválasztás”.

Reviczky Zsolt

Szentpéteri Nagy Richard szerint így az ellenzéki pártoknak nem marad energiája néhány jól kommunikálható, politikailag kiaknázható fontos téma fenntartására, mint például a Pegasus-botrány, amiben, ha közös hangot és egységes cselekvést tudnának felmutatni, akkor nem az előválasztáson egymással veszekedő, széthúzó ellenzék képét mutatnák. A politológus úgy véli, “az ellenzék ezt a ziccert kihagyta, és

az előválasztás kifutása miatt a következő két hónapban is a Fidesznek áll majd a zászló, amihez ráadásul még csak meg sem kell erőltetnie magát.

A Fidesz azért sincs lépéskényszerben Szentpéteri Nagy Richard szerint, mert “kormányozni igazán nem kell, ahogy ennek jelét az elmúlt években sem láttuk, mivel a kormánynak nem ügyeket kell megoldani, hanem csak ügyeket kell kreálni a szavazótábora kemény magjának mozgósítására és lelkesedésben tartására, abban pedig jók.” Úgy vélte, a kormánynak az Európai Bizottsággal fennálló vitái ugyan folytatódnak ősszel, ám itthon ez eladható “szabadságharcként”, miközben komoly politikai következmények, például az uniós pénzcsapok elzárása a választás előtt már nem fenyegetnek.

Brüsszel megállapodott Magyarországgal a helyreállítási tervről folytatott tárgyalások határidejének meghosszabbításáról

Az Európai Bizottság megállapodott Magyarországgal a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni helyreállítás tervről szóló tárgyalások határidejének szeptember 30-ig tartó meghosszabbításáról - erősítette meg Veerle Nuyts, az Európai Bizottság illetékes szóvivője csütörtökön.

Nem kell különösebben aggódnia a politológus szerint a Fidesznek a járvány újabb hulláma miatt sem, mivel a várható óvintézkedésekhez – maszkviselés, tömegrendezvények tilalma – a társadalom már hozzászokott, a kormány pedig lerázhatja magáról a járványkezelést érő kritikákat azzal, hogy a delta variáns leginkább az oltatlanokat érinti, márpedig a kormány biztosította a lehetőséget a vakcina felvételére. Szentpéteri Nagy Richard úgy véli,

ez a Fidesz számára kényelmes helyzet akkor fordulhat meg, ha az ellenzéki pártok október végén előállnak a közös miniszterelnök-jelölttel.

Közben szeptemberben már beindul a parlamenti munka is. A várhatóan szeptember közepén kezdődő, karácsonyig tartó 3 hónapos őszi ülésszakban azonban a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényalkotási program alapján nem kell majd megszakadniuk a képviselőnek – igaz, a mindössze 16, tárgyalni tervezett törvényjavaslatot tartalmazó lista menet közben majd bővülhet.

MTI / Koszticsák Szilárd

Az őszi törvényalkotási programban a fontosabbnak ígérkező tételek között van – novemberi benyújtással és decemberi elfogadással – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló nagy terjedelmű javaslatcsomag, amelynek célja “az Alaptörvény 2020. decemberi kilencedik módosítása különleges jogrendi szabályainak hatálybalépéséhez igazodva a 2023. július 1-ei időállapotnak megfelelő, valamint az addig vezető átmeneti szabályok rendezése”.

Nem függetlenül a koronavírus-járvány várható újabb hullámától, az Országgyűlésnek ismét döntenie kell majd a veszélyhelyzeti rendeletek hatályának meghosszabbításáról is. A legutóbbi, májusi döntés ugyanis csak “az őszi parlamenti ülésszak első napját követő 15. napig" szól. Az újabb hosszabbításához kétharmados parlamenti többség szükséges, magáról a veszélyhelyzetről a kormány azonban saját hatáskörben dönthet. Az alapvetően egészségügyi profilú járványügyi készültség, illetve egészségügyi válsághelyzet december 18-ig van érvényben – az egyes kategóriák közti különbséget ebben a cikkünkben magyaráztuk el:

Miféle készültséget hosszabbított meg most a kormány?

Meghosszabbította a negyedik hullámra is felkészülő kormány a járványügyi készültséget, ami alapvetően csak egészségügyi kérdésekre vonatkozik, de nem is ez a lényeg, hiszen hatályban van a veszélyhelyzet is, ami különleges jogrend, széles körű kormányzati hatáskörökkel.