„Szijjártó Péter (és stábja) szerint a vilniusi Szent Szaniszló és Szent László székesegyház a magyar I. (Szent) László királynak állít emléket, aki nagy szerepet játszott abban, hogy Litvánia felvette a kereszténységet. (…) Az igaz, hogy a katedrális egyik névadója Szent László királyunk. Az viszont sajnos tévedés, hogy ő „nagy szerepet” játszott volna Litvánia kereszténnyé válásában” – írta a Facebookon Rácz András.

A történész egy, a külügyminiszter oldalán megjelent bejegyzésre reagált. Mint írta a magyar I. (Szent) László király 1077 és 1095 között volt magyar király. „A probléma a Szijjártó-féle elképzeléssel az, hogy Litvánia a legkésőbb kereszténnyé vált európai ország. Bár Mindaugas fejedelem egyszer, politikai okból már 1250 körül felvette a kereszténységet, ez csak pontosan addig tartott, amíg nem tudta konszolidálni a hatalmát, utána ugyanis visszatért a pogány hithez, a nép áttérítése pedig szóba sem került” – írta Rácz a Facebookon.

A történész szerint a litvánokat végül csak Jogaila litván nagyfejdelem térítette át a kereszténységre 1387-ben, egy évvel azután, hogy ő maga is megkeresztelkedett, és II. Ulászló néven lengyel király lett, és egyben megalapította a Jagelló-dinasztiát. „A történet ott kapcsolódik lazán a magyar Szent Lászlóhoz, hogy a kereszténység felvételekor 1386-ban Jogaila fejedelem az iránta való tiszteletből az ő nevét választotta keresztnévként, így lett belőle Jagelló Ulászló / Władysław. (A Władysław/Ulászló/László/Ladislaus mind ugyanannak a névnek a különböző átiratai.)” – írta Rácz András, aki szerint

amikor a litvánok kereszténnyé lettek 1387-ben, akkor Szent László királyunk már majdnem háromszáz éve halott volt. „Ergo, neki biztosan nem volt nagy szerepe abban, hogy a litvánok felvették a kereszténységet.”