A koronavírus elleni védekezés budapesti megítéléséről készített közvélemény-kutatást a Republikon Intézet, ezt ismerteti most a hvg.hu. A járvány alatt a cégek és elemzőintézetek nem nagyon csináltak közvélemény-kutatásokat, a kijárási korlátozások egy időre hibernálták a felméréseket. De a járvány első hulláma elmúlt, június közepén már ismertettük a Medián HVG-nek készített kutatását, amiből az derült ki, hogy a Fidesz erősödött országosan, de a 30 év alattiak körében nagyon gyengén áll a párt.

Máté Péter

A Republikon Intézet friss kutatásához az adatokat június 17-e és 24-e között vették fel, 1000 főt kérdeztek meg telefonon, a kutatás nem, életkor és iskolai végzettség szerint reprezentatív a budapesti felnőtt lakosságra.

A budapesti felmérés azért különösen érdekes, mert az elmúlt hónapokban kiéleződött a harc a kormány és a főváros között:

• a járvány elleni védekezés egy pontján a kormány gyámság alá helyezte volna a polgármestereket, igaz szinte rögtön visszakoztak,
• a parkolás ingyenessé tételén is összekülönbözött Karácsony Gergely főpolgármester és a kormány,
• de a fő ütközési pont a Pesti úti idősotthon és az ottani fertőzések voltak.
• A harc a veszélyhelyzet végeztével is fennmaradt, ennek a középpontjában most a Lánchíd van.

A Republikon a kutatásában a budapestiek választói hajlandóságára, pártpreferenciájára, és arra volt kíváncsi, hogyan ítélik meg a főváros, illetve a kormány vírus elleni védekezését.

Túry Gergely

A megkérdezettek 77 százaléka azt mondta, ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, biztosan elmennének szavazni, további 13 százalék pedig valószínűnek tartja azt, azonban 46 százalékuk nem tudja, kire szavazna.

A Fidesz ellen

Ahhoz, hogy a pártok támogatottságának változását jól lehessen látni, idézzünk fel pár adatot:

• a Medián nagyjából egy hónappal ezelőtti kutatása szerint Budapesten a Fidesz 33 százalékon, az ellenzék pedig 31 százalékon állt, a megkérdezettek 34 százalékénak nem volt pártja;
• a tavaly nyári EP-választáson a fővárosban a Fidesz listája 41,2 a DK-é 19,8, a Momentumé 17,4, az MSZP–Párbeszédé 9, a Kutyapárté 3,8, a Jobbiké 3,2, az LMP-é 3, a Mi Hazánké pedig 2,3 százalékot kapott;
• a kilenc hónappal ezelőtti önkormányzati választásokon Budapesten győzött az ellenzék ugyan, de ahogy Hont András kollégánk egy elemzésében rámutatott, a Fidesz valamennyi településtípuson növelte szavazói számát, százalékosan pedig csak Budapesten esett vissza. „Az ellenzék meg majdnem fordítva: eredményén százalékosan a fővárosban javított úgy, hogy növelte is szavazói számát, ahogy a nagyvárosokban is, de ott ez csak a körülbelül szinten tartáshoz volt elég, míg a kis- és középtelepüléseken minden mutatót tekintve visszaesett” – írta.

Ilyen előzmények után jött a koronavírus, aminek az első hulláma lement, nézzük, hogyan állnak a pártok a Republikon kutatása szerint (az intézetnél nem találtunk olyan mérést, amit érdemes lenne összevetni a mostanival):

A teljes népesség között:

• a kormánypártok támogatottsága Budapesten 21 százalék,
• őket a Momentum követi 10 százalékkal,
• a DK támogatottsága 7 százalék,
• a Kutyapárt, az MSZP és a Jobbik 3-3-3,
• a Párbeszéd és az LMP 2-2 százalékon áll,
• míg a Mi Hazánk támogatottsága 1 százalék.
• További 2 százalék egyéb pártot támogat.
• 46 százalék bizonytalan.

Republikon Intézet

A pártválasztók körében:

• a Fidesz–KDNP támogatottsága a budapesti pártválasztók körében 40 százalék,
• a Momentum 18,
• a Demokratikus Koalíció 14,
• az Kutyapárt és az MSZP 6-6,
• a Jobbik 5,
• a Párbeszéd 4,
• az LMP 3,
• a Mi Hazánk pedig 1 százalékon áll.
• Az egyéb pártok között 3 százalék oszlik meg.

Republikon Intézet

Az adatok ismertetése után a Republikon kutatói úgy fogalmaznak, hogy „láthatjuk, hogy a fővárosiak körében az ellenzéki szavazók vannak többségben. A Momentum az elmúlt időszakban a legerősebb ellenzéki párttá tudott válni, ezzel Budapesten átrendeződött az ellenzéki térfél, a DK némileg háttérbe szorult.” A Kutyapárt eredménye a vártnál erősebb, a Párbeszéd pedig „jelentősen magasabb támogatással rendelkezik a párt Budapesten, mint országosan”, ami azért lehet, mert Karácsony Gergely a Párbeszéd társelnöke.

Az MSZP gyengült, összellenzéki szinten a belső erőviszonyok átalakultak, az pedig nem zárható ki, hogy a 2022-es országgyűlési választások újabb mozgásokat idéznek majd elő – írták az elemzők.

A vírus ellen

A kutatásban – a cikkünk kezdetén említett kormány vs. Budapest harc miatt – arról is kérdezték a budapestieket, hogy mennyire vannak megelégedve a fővárosi önkormányzat, illetve a kormány tevékenységével a koronavírussal szembeni védekezést illetően. Az eredmények alapján a budapestiek 54 százaléka elégedett a fővárosi önkormányzat munkájával, a kormány tevékenységével némileg kritikusabbak: 45 százalékuk elégedett, miközben közel negyedük, 23 százalék nem az. A fővárosi önkormányzattal 17 százalék elégedetlen. (Megjegyzendő, hogy májusban a kormányközeli Nézőpont Intézet és Századvég azt hozta ki, hogy az emberek a kormány járványkezelő tevékenységével elégedettek.)

Republikon Intézet

Elemzését a Republikon azzal zárja, hogy a „Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat tevékenységéhez való viszonyulása a fővárosiaknak megerősíti az önkormányzati választáson kifejezett támogatásukat, az eredmények alapján a budapestiek elégedettek az októberben megválasztott vezetéssel.”