A felhatalmazási törvényről vitáztak a Parlamentben. Az már a hétpárti egyeztetésen kiderült, hogy semmiben sem enged a Fidesz, az ellenzék szerint pedig diktatúrát építene Orbán. A kormány célja az volt, hogy már kedden szavazhassanak a felhatalmazási törvényről, amihez négyötödös felhatalmazásra lett volna szükség.

A plenáris ülésről szóló tudósításunkat ITT éri el. Felszólalt napirend előtt Orbán Viktor, aki a vita egy pontján azt mondta, az ellenzék nélkül is megoldja a válságot. Majd azt mondta: a Fidesz–KDNP 133 képviselője a legbátrabbak az országban.

Amikor pedig szavazásra került a sor, akkor elbukott a terve, az ellenzék ugyanis nemmel szavazott arra, hogy eltérjen az Országgyűlés a házszabálytól. 137 igen szavazattal és 52 nem szavazattal a Ház nem szavazta meg a házszabálytól való eltérést, így hétfőn nem döntött a kormány által benyújtott veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslatról az Országgyűlés. (A 199 képviselőből 189-en voltak jelen a szavazáskor.)

Így nem szavaznak a felhatalmazási törvényről kedden.

Nemet nyomott a szavazáskor a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd frakciója, valamint Bana Tibor, Bencsik János, Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs, Székely Sándor és Szél Bernadett független képviselők.

Igennel a fideszesek, a KDNP politikusai, a nemzetiségi képviselő és a Mi Hazánk politikusai szavaztak.

De kétharmaddal sürgőséggel tárgyalásba vették a jogszabályt. Vagyis a jövő héten a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmad szavazhat róla, és el is fogadhatja azt.

Mi az a felhatalmazási törvény?

A március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet alatt meghozott kormányrendeletek 15 nap után, március 26-án lejárnak.

A Ház előtt fekvő törvényjavaslat szerint azzal együtt, hogy ismeretlen ideig hosszabbítanák meg a veszélyhelyzetet (ezzel együtt hosszabbodna a rendeletek hatályossága is), a kormány mondaná meg azt is, annak mikor van vége. Az Országgyűlés csak ezt követően helyezhetné hatályon kívül ezt a jogszabályt, a kormány addig rendeletekkel kormányozna. Választást és népszavazást sem lehetne tartani veszélyhelyzet idején, ahogyan időközi választásokat sem, az önkormányzati képviselő-testületeket pedig nem lehetne feloszlatni.

Új tényállás a járványügyi védekezés akadályozása, aminek értelmében, ha valaki nem tartja be az elrendelt járványügyi elkülönítést, nem engedi a megfigyelést, a zárlatot vagy az ellenőrzést, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő. Azért is egy év járna, ha valaki a „járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el”.