„Amikor néhány éve besétáltam a bölcsődébe beíratni a kislányomat, az igazgató mosolyogva fogadott, és az volt az első kérdése, mikor születik? Mondtam, hogy itt áll mellettem. A teljes döbbenet után elővettek egy A4-es papírt, a lista végére felírták a nevét, és elköszöntek, hogy majd értesítenek.”

A fenti történetet elmesélő Dániel ezután egy másik bölcsődét keresett, így végül sikerrel járt, de története egyáltalán nem egyedi. Bár a kormány az utóbbi években jellemzően EU-s pénzből milliárdokat költött bölcsődei férőhelyek létesítésére – 2014–20 között 110 milliárd forint van erre –, a területi egyenlőtlenségek miatt még mindig sok olyan település van az országban, ahol szinte a csodával határos, ha a szülő valamelyik intézményben belátható időn belül helyet talál a gyereknek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunknak megküldött adatai szerint 2010-ben 32 ezer bölcsődei férőhely volt az országban, ez a szám jelenleg 50 ezer, három év múlva pedig a tervek szerint 70 ezerre tornázzák fel.

AFP / Phanie / Burger

Van, csak nem ott, ahol kellene

Tény, hogy vidéken sok új bölcsőde épült az elmúlt időszakban, már egy rövid kereséssel lehet találni átadókról szóló híradásokat Veszprém megyétől Zaláig, sőt még a miniszterelnök szűkebb pátriájában, Felcsúton is. Látszik, ez is népszerű kampánytéma lesz az önkormányzati választás előtt. A területi aránytalanság viszont ugyanúgy megvan: sok olyan településen még mindig hatalmas a hiány, éppen ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Különösen elkeserítő a helyzet Pest megyében és Budapesten. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Klubrádiónak azt mondta, ennek fő oka, hogy ezeken a helyeken sok a munkahely, így több fiatal költözik a környékre, akiknek érthetően több a gyerekük is. A fővárosban és környékén ezért már a várandós anyák feliratkoznak a várólistákra, hogy sorra kerülhessenek.

Hasonló élményekről számolt be a hvg.hu-nak Júlia, aki a VIII. kerületben harcolt meg a helyekért.

„Öt hónapos volt a kisfiam, amikor a környezetemből egyre többen mondogatták, hogy nézzünk körül. Először nem akartam elhinni, de végül bementem a központba, ahol megerősítették, hogy a hosszú várólisták miatt érdemes minél előrelátóbbnak lenni. Végül márciusban adtuk be a papírokat, és szeptemberre lett helyünk, de ehhez szerencse is kellett” – tette hozzá.

Nem sokkal jobb a helyzet Nógrád, Tolna, Heves és Somogy megyében sem, itt viszont azért, mert egész egyszerűen nincs elég férőhely.

Szűcs Viktória korábbi tájékoztatása szerint Magyarországon jelenleg

a gyermekek 17 százaléka számára tud bölcsődei ellátást nyújtani az állam.

Ugyanez a szám az Európai Unióban 29 százalék. Mindezt úgy, hogy 2002-ben azt vállaltuk: 2010-re a magyar gyerekek 33 százaléka járhat bölcsődébe. A probléma tehát már több mint egy évtizede fennáll, mégsem történt érdemi változás. Ennek egyik oka, hogy sok férőhelynövelés valójában csak statisztikai trükközés volt.

A szakember a Klubrádióban elmondta, 2010-ben emeltek a csoportlétszámokon, 2017-ben pedig a családi napköziket családi bölcsődékké nevezték át, így 11 ezer férőhely úgy létesült, hogy ahhoz nem kellett építkezni. Az elmúlt 9-10 évben a valódi – azaz építéssel együtt járó – bővítés 9500 új férőhelyet eredményezett.

A szomorú valóság, hogy ma Magyarországon 3200 településből csak 600 helyen van bölcsőde, vagyis 25 ezer családnak nincs esélye arra, hogy abban a faluban vagy kisvárosban járassa bölcsődébe a gyerekét, ahol lakik.

AFP / Thomas Samson

Nem pálya

Ennek a gyerekeken kívül leginkább az édesanyák, sőt áttételesen a magyar gazdaság látja a kárát. Miközben Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a kormány rendre azt kommunikálja, hogy szülessen több gyerek, és ehhez egyre több támogatást, kedvezményt köt, több kutatás is bebizonyította már, hogy a bölcsődei ellátás nemcsak ahhoz elengedhetetlen, hogy az anya visszamenjen dolgozni, hanem ahhoz is, hogy egyáltalán újabb gyermeket vállaljon.

Utoljára az Európai Bizottság magyarországi képviseletének megbízásából készült egy kutatás, amely azt állapította meg, hogy a nők vállalnak gyereket, ha biztosított a későbbi megélhetésük. Márpedig ez bölcsődei elhelyezés nélkül nehezen megvalósítható. A nők társadalmi helyzetéről készült, minden eddiginél átfogóbb Nőügyek 2018 című kutatásban nők ráadásul nemcsak a férőhelyek alacsony számát jelölték meg problémaként, hanem azt is, hogy az intézmények nyitvatartása nem illeszkedik a munkaidejükhöz. A kutatásban ennél több konkrétumot nem találtunk. A bölcsődék nyitvatartását az önkormányzat (pontosabban a fenntartó) határozza meg, ezért lehet eltérés. Találtunk olyan fórumot, ahol egy szülő arra panaszkodott korábban, hogy 16.45-ig el kell vinnie a gyereket, hogy a bölcsis néni 5-kor haza tudjon menni, ám több olyan bölcsődét is találtunk, amely este 6-ig tart nyitva.

A kormány szemmel láthatóan próbálkozik: augusztus elején bejelentették, hogy havonta akár 40 ezer forintos támogatást kaphatnak a munkába visszatérő szülők, ha a 20 hetesnél idősebb gyermeküket napközben családi vagy munkahelyi bölcsődében helyezik el. A juttatásban azok részesülhetnek, akiknek a lakóhelyén nincs bölcsődei ellátás, vagy nincs elég férőhely. Csakhogy, mint az előbb levezettük, ezt egyáltalán nem könnyű megoldani.

AFP / Sebastian Gollnow

Bölcsis gondozót is nehéz találni

A bölcsődék fejlesztésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az épület nem elég, annak üzemeltetéséhez dolgozók is kellenek. Márpedig a bölcsődei nevelői állások után nem kapkodnak két kézzel a fiatalok, hiszen kimerítő és gyakran fizikai munkát jelent, a bérezés pedig finoman szólva sem versenyképes.

A szakszervezet felhívására – a tanárokhoz hasonlóan – nemrég a bölcsődei dolgozók is az interneten tették közzé fizetési papírjaikat. Miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a 20-29 évesek átlagos nettó fizetése az idei első negyedévben 208 ezer forint, egy pályakezdő diplomás csecsemő- és kisgyermeknevelő 152 ezer forintot visz haza. A beküldött bérpapírok szerint ez magas összegnek számít: van, akinek felsőfokú OKJ szakképesítéssel és 5 év munkaviszonnyal 147 672 forint jár, sőt olyan bölcsődei dolgozó is jelentkezett, aki már 11 évet töltött a szakmában, és így is csak 154 ezer forintot utalnak neki a hónap elején.

Ilyen körülmények mellett folyamatos az elvándorlás, rengetegen a versenyszférában keresnek inkább munkát, de olyan is akad, aki külföldön próbál szerencsét. A minisztérium szerint jelenleg az álláshelyek 97,5 százaléka betöltött, a szakszervezet szerint azonban azt nem veszik figyelembe, hogy a dolgozók nagy része közelít a nyugdíjkorhatárhoz, így akár már egy évtizeden belül is súlyos válság üthet be.

AFP / Loic Venance

Az Emmi erre a kérdésünkre mindenesetre azt válaszolta: olyannyira megbecsülik a bölcsődei dolgozókat, hogy „aki heti 40 órát dolgozik, és felsőfokú végzettséggel rendelkezik, átlagosan háromszor annyit keres, mint 2010-ben, míg a középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők bére átlagosan a duplájára nőtt”.

A minisztérium szerint az sem igaz, hogy senkit nem vonz a pálya, az elmúlt négy évben ugyanis a kisgyermekgondozó, -nevelő szakképesítésben, illetve a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakon „évről évre fokozatosan nő a hallgatók és a sikeresen vizsgázók száma”. Kérdés persze, hogy közülük hányan hagyják el a pályát vagy távoznak külföldre, ahol akár 2000 eurót is meg lehet keresni ugyanebben a munkakörben, kedvezőbb feltételek mellett.