A tavalyi választások után került be a Büntető Törvénykönyvbe a "jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása" nevű bűncselekmény, amely szabadságvesztéssel bünteti, ha valaki "szervező tevékenységet folytat annak érdekében", hogy arra nem jogosult külföldiek menedékjogot kapjanak, és például e célból "információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad", illetve "hálózatot épít vagy működtet". 

A jogvédő szervezetek az első pillanattól tiltakoztak. Túl általánosnak, nehezen értelmezhetőnek tartották a törvényszöveget, és indokolatlannak a büntetőjogi fenyegetést. A szabály szerintük a saját hazájukból menekülő emberek jogvédelmét és segítését lehetetleníti el, ami az ilyen szervezetek törvényes célja.

Az ügyben az Amnesty International Magyarország fordult a testülethez annak megállapítását kérve, hogy a büntető törvénykönyv jogellenes bevándorlás elősegítését és támogatását szankcionáló új rendelkezései sértik az Alaptörvényt, mégpedig a büntetőjogi normák egyértelműségének követelményét és a szólásszabadságot.

Az Ab azonban

nem találta megalapozottnak az indítványt.

A testület szerint az új bűncselekmény csak szándékosan követhető el és célzatos, vagyis az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy olyan személy érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldözéstől való félelme nem megalapozott. Hasonlóképpen tisztában kell lennie azzal, hogy az ország területére jogellenesen belépőt, vagy jogszerűtlenül itt tartózkodót segít tevékenységével tartózkodási jogcím szerzésében. E tudomás fennállását pedig a nyomozó hatóságnak kell bizonyítania.

A szólásszabadság sérelme pedig azért nem következett be, mert az új bűncselekmény kizárólag az olyan véleménynyilvánítást tiltja, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, egyébként a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát nem érinti. A veszély, amit a korlátozás elhárítani igyekszik, nem a kommunikációra vonatkozik, hanem a kommunikáció által kiváltani kívánt magatartásra.

Azt is hangsúlyozta az Ab, hogy a tényállás szövege nem utal a humanitárius segítségnyújtást célzó tevékenységek tilalmára, és az Alaptörvényben megkövetelt észszerű értelmezés mellett bíróság nem is juthat ilyen következtetésre.

Az elesettek és a szegények megsegítése alaptörvényi kötelesség, ezzel összeegyeztethetetlen lenne büntetéssel fenyegetni az olyan segítő, önzetlen tevékenységet, amely a büntető törvénykönyvben tiltott céllal nem áll összefüggésben."