Nem oldaná meg az egyházak szabályozásának problémáit az új egyházügyi törvény, sőt, megmaradna a diszkrimináció a Társaság a Szabadságjogkért (TASZ) szerint, ezért azt kéri a kormánytól, vonja vissza a törvényjavaslatot, a parlamentet pedig, hogy ne szavazza meg azt.

Az EU, az USA és a magyar igazságszolgáltatás szemét is csípő gond régóta az, hogy a egyházak elismerését a kormány a parlamentre bízta, ami az Alaptörvénnyel is ütközik, mert politikai döntéshozó testület kezébe teszi a hitéleti szervezeti döntéseket, nem pedig a bíróság hatáskörébe. Az új törvénytervezet ezt valamennyire orvosolná, de mivel bevezet egy újabb kategóriát a bevett egyházakét – ez azokat az egyházakat jelöli, akikkel az állam a közösségi célok érdekében átfogó megállapodást köthet és másokkal erre nincs lehetősége –, újabb diszkriminációt követ el.

A TASZ gyorselemzése szerint nem biztosított az egyházak törvény előtti jogegyenlősége, mert továbbra is különbséget tenne az állam az egyházak között, "és továbbra is olyan szempontok alapján tenné ezt, amelyek nem függnek össze a hívők vallásos meggyőződésével. Ilyen szempontok például a történelmi múlt vagy a társadalmi beágyazottság."

"A TASZ szerint az állam semlegességét és az állam és az egyházak elválasztását egy olyan törvény garantálná, amely szerint a vallási közösségek azonos jogi státuszt élveznek, és az állam bármelyikükkel azonos feltételek mellett köthet közcélú megállapodást",

azaz nem lenne szabad korlátozni az állami együttműködés kereteit.

Így, ha a törvényt megszavazza az Országgyűlés, az egyházak továbbra is sikeresen pereskedhetnek majd a TASZ szerint, és ez további költségeket, károkat jelent majd a társadalomnak.