Többet isznak a romák, köszönhetően a bejelentésmentes pálinkafőzés szabadságharcának – ez a példa is jól mutatja, hogy csapódnak le át nem gondolt, szimbolikus döntések a társadalom legszegényebb rétegeiben. Az Abcúg az MTA Környezet és Egészség Bizottság konferenciáján járt, amely lesújtó képet festett a roma népesség elmúlt 10 évéről – a kutatók 2005 és 2015 között vizsgálták a szegregált romák életét. (Az otthoni pálinkafőzés szabályait 2015-ben szigorították meg.)

• Átlagosan 10 évvel halnak meg korábban, mint a nem roma magyarok
• Magas a csecsemőhalandóság
• 15-ször kisebb eséllyel tanulnak tovább általános után és 50-szer nehezebb felsőoktatásba bekerülniük

Márpedig a szülők iskolázottsága a gyerekek IQ-jával összefüggésben van. Az oktatási viszonyul úgy nem változtak a romák körében, hogy a többségi társadalomban javult a helyzet. Ugyanúgy nem változott az orvoshoz járás: a romák kevésbé vesznek igénybe háziorvosi és szakorvosi ellátást. Sőt, a roma nők egyre kevésbé járnak szűrővizsgálatra, ami komoly kockázatot jelent.

A romák jobban érintettek az elhízástól, többet dohányoznak és isznak a többségi társadalomnál. Minden rétegben nőtt az ivás mértéke, amit elősegített Orbán Viktor pálinkás szabadságharca. Az elhízás mértéke a 18–29 éves korcsoportban nő.

Voltak pozitív kimenetelő kormányzati intézkedések is: a közmunka bevezetése, a cigaretta árának növelése, a chipsadó bevezetése, a dohányzás betiltása munkahelyen ilyen lehet.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy ezek a problémák nem elsősorban roma, hanem szegénységi problémák, minden mélyszegénységben élőt érintenek.