Közel egy éve áll üresen egy üzlethelyiség az I. kerületi Hattyú utcában. Hiába kérik a lakók, az önkormányzat nem írja ki a megüresedett üzlethelyiség bérlésére vonatkozó nyilvános pályázatát. Mi ennek a halogatásnak az oka, ha a lépéssel még pénzt is kereshetne a kerület? A választ erre a kérdésre az érintett lakók is szívesen tudnák. Őket a hivatalos magyarázat hiánya megerősítette abban a gyanújukban, hogy az üzlet végül a szomszédos sörszaküzlet üzemeltetőjénél köt ki. Ez pedig a lehető legrosszabb hír lenne számukra.

A szóban forgó boltot ugyanis sörözőként működteti a bérlő (az üzlet egy hete műszaki okok miatt zárva van – a szerk). A hangzavar, a cigifüst és az üzlet előtti koszos és büdös járda pedig ellehetetleníti az ottlakók életét, panaszolják az érintettek. Vagyis nagyon nem mindegy nekik, mi lesz az üres üzlettel.

Önkormányzati ingatlanok a Hattyú utca 4. alatt

Google Street View

„Az önkormányzat illetékesei az érdeklődőknek homályos válaszokat adnak, sok esetben valótlan és kedvezőtlen információkat közölnek a bérlemény állapotáról, például, hogy a pincerész nedves, penészes” – sorolja a problémákat idősebb Maly Róbert, az érintett ház egyik lakója, aki maga is kivette volna a szóban forgó üzletet, de nem járt sikerrel.

A hivatal ahol tud, nem segít

„Érdeklődő e-mailjeimre vagy nem válaszolnak, vagy a határidőt különböző kifogásokkal távolabbi időpontra tolják” – magyarázza az időhúzási technikát. Állítja, ismer olyan érdeklődőt, aki végül is azért lépett vissza a helyiség bérlésétől, mert az önkormányzat többszöri ígérete ellenére nem írta ki a bérleti pályázatot.

Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere az ország talán legértékesebb bérleményeit őrzi

MTI / Koszticsák Szilárd

„Jól felfogott érdekünk szerint, segíteni szerettük volna az üresen álló üzlethelyiség kiadásában, ezért megkértük ingatlanok kiadásával foglalkozó ismerősünket, hogy segítsen megfelelő bérlőt találni az üzlethelyiség üzemeltetésére” – mesélte Maly, hozzátéve, amikor az ingatlanos megkereste az önkormányzat ingatlanok kiadásával foglalkozó ügyintézőjét, érdeklődésére azt mondta, hogy nincs a Hattyú utcában kiadó üzlethelyiség. Miután az ismerős kitartóan állította, hogy van ilyen önkormányzati helyiség a Hattyú utcában, a kolléga váltott: előbb azt mondta utánanéz, majd néhány perc elteltével már azt közölte: „nem áll módjában felvilágosítást adni”.

A felmerülő kérdésekre a hvg.hu sem tudott valódi válaszokat kicsikarni. „A Budavári Önkormányzat a Hattyú utca 4. szám alatt található üres helyiséget pályázat útján fogja hasznosítani, bérbe adni” – közölték szűkszavúan, sokat sejtetően hozzátéve, a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján.

Árszabás ártó szándékkal

Egyeseknek fekszenek a feltételek

Túry Gergely

Nem csak a fenti a példa mutatja, hogy sok szempontból sajátos, más megfogalmazásban erősen mutyigyanús az I. kerületi önkormányzat ingatlankiadási gyakorlata. „Nincs tisztázva, mi a célja a lakások és üzlethelyiségek kiadásának, nincs sehol leírva vagy kimondva, így se a rendeleteket, se az egyedi döntéseket nem tudjuk semmihez igazítani, a kerület vezetőinek pillanatnyi határozatai érvényesülnek. Számtalan legitim cél volna (például bevételszerzés, gazdaságélénkítés, a helyiségek értékének megőrzése, munkahelyteremtés), de nem ezek történnek, hanem a kerületi vállalkozók pórázon tartása, egy klientúra-rendszer, hűbéresi rendszer kiépítése. Az egy kézben összefutó, átláthatatlan döntési mechanizmus miatt mindez a korrupció melegágya” – fogalmazott blogján V. Naszály Márta (Párbeszéd) I. kerületi képviselő.

Egyik napról a másikra nem csupán a duplájára, hanem akár a nyolcszorosára is emelkedhetnek az ingatlanok bérleti díjai a Várban, ahogy az a Ruszwurm cukrászda esetében is történt – ez az egyik legnagyobb félelmük az ott önkormányzati bérlakásban élőknek, illetve az üzlethelyiségek bérlőinek. Rögtön ez után következik a félelmek sorában a rettegés az újkori kisajátítástól (erre kiemelt állami beruházások esetén, bizonyos feltételekkel, valóban van is mód).

Addig nincs semmi baj, amíg az adott ingatlant ki nem nézi magának valaki

– mondják a Várban élők. Ha viszont valakinek a bejelentkezése az önkormányzatnál nyitott fülekre talál, akkor a bérleti díj emelésével vagy – ahogy a hírek szerint néhány esetben történt – erős ráutalással könnyen kipenderíthető az amúgy határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlő is. Mondhatni, „önszántából”.

Nyomozásra gyors sebtapasz

A piaci ár töredékéért barátoknak, ismerősöknek juttatott lakáskiadások kapcsán, hűtlen kezelés miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen ügyészi utasításra nyomozás is indult. Nyilván ettől nem függetlenül döntött úgy a közelmúltban az I. kerületi önkormányzat, hogy megújítja a lakásbérlésről szóló rendeletét. Eszerint már nem a polgármester, hanem egy önkormányzati testület dönt majd a pályázatokról. Az üzlethelyiségek bérleti díjáról azonban nem szól a rendelet – ezt pótolhatja csütörtöki ülésén a képviselő-testület.

Más bérlők kapaszkodhatnak

Facebook / Ruszwurm Cukrászda

A V. Naszályi Márta által nyilvánosságra hozott tervezet szerint az önkormányzat a jövőben „piaci alapon” határozza meg a bérleti díjat. A kerületet négy övezetre osztották. A legdrágább, „nagy forgalmú övezetben” 49 ezer forint lesz a négyzetméterár évente, a legolcsóbb az „egyéb” néven futó övezetben 20 ezer forintot számolnak majd alapból. Ez azonban még nem a végleges bérleti díj: különböző szempontok alapján lehet majd csökkenteni és növelni is a fizetendő összeget.

„Meglehetősen ötletszerű a felsorolás, nem látszik benne a racionalitás” – értékelt lapunknak V. Naszályi. A képviselő emellett több hibát is kiszúrt a tervezetben: olyan utcák is fel vannak sorolva kiemeltként, ahol nem járnak emberek, vagy nincs is bolt, mint a például a Vám utcában. Az amúgy igen forgalmas Krisztina tér pedig egyszerűen kimaradt a felsorolásból. Arról viszont egy szó sem esik, hogy mi legyen a megürült üzletekkel – pedig ezzel kezdődhetne az ingatlankiadások átláthatósága.

Amúgy a rendeletalkotási munka minőségét jól mutatja, hogy az anyag hemzseg a helyesírási hibától is. „Ez a papír arra való, hogy ha valamit el akarunk érni, lehessen valamire hivatkozni, de a sok egyéni megállapodástól ez is csak egy átláthatatlan rendszer lesz” – hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve, még mindig hiába kérdezi az illetékesektől, hogy valójában mit is akar az önkormányzat az ingatlankiadásokkal.