Csalódott hangvételű állásfoglalás jelent meg Szabó László elnök részéről a Paralimpiai Bizottság Faebook-oldalán. Szabó közleménye méltatta a magyar szervezés eddigi eredményeit, a hozzá eljutott nemzetközi visszajelzések alapján azt állította, hogy  "komoly esélyünk volt és van" a paralimpia - egyben az olimpia - megszervezésére.

Úgy véli, hogy a parasportolók megérdemlik, hogy hazai pályán, "magyar közönség előtt, a lehető legnagyobb tisztelettel övezve küzdhessenek a paralimpiai bajnoki címért" A mozgássértültek nevében kijelentette, hogy úgy hiszik nem csak számukra fontos, hanem a többség, mind a kilencmillió-kétszázezer ép magyar számára is, hogy kisebbségben élő honfitársaik számára biztosított legyen az akadálymentes, kényelmes közlekedés, a hozzáférhető közösségi terek, az akadálymentesített üzletek - bár ez nem csatlakozik szorosan az olimpiához, ez például a 2004-es uniós csatlakozásunk óta magyar feladat.

Szabó szerint a budapesti paralimpia megrendezésének lehetősége túlmutat a sportversenyen, az lehetne a magyar társadalom valódi szellemi akadálymentesítése. "Egy olyan esemény, ami után mi, magyarok, magunkra sem ismernénk, annyira megváltozna a gondolkodásunk és érzéseink fogyatékkal élő honfitársaink iránt" - írja.

Tiszteletben tartom a pályázatot ellenzők véleményét, de nem értek velük egyet! A Magyar Paralimpiai Bizottság elkötelezett a hazai fogyatékos sport és a sportolók képviselete, valamit minden magyar érzékenyítése iránt: paralimpiát (és olimpiát) szeretnénk Budapesten!

A sportba vetett mélységes hite a demokráciával furcsán keveredik: az érzés azt mondatta Szabó Lászlóval, hogy a közös élmény a rendszerváltozáshoz lehetne hasonlatos, melyet legutóbb a franciaországi foci-Eb során érzett. Az Eb kapcsán szerinte mindenki úgy érezhette, hogy azok között volt, akik "megküzdöttek a függetlenségért és a demokráciáért és/vagy ő maga is ott rohant és csúszott be a bordeaux-i stadion mélyzöld füvén". Úgy érzi, hogy "az a közös érzés, amit - talán nem túlzás spirituálisnak nevezni - 1989. október 23-dika és 2016. júniusának néhány napja hozott, nos, nem született meg a köztes huszonhét évben" - írja.

Akik most rácsodálkoznak, hogy az olimpia ügyébe beleortályoskodik a politika, azok vagy nagyon naivak vagy eddig mellébeszéltek.

- folytatta Szabó, Úgy véli, hogy a politikai konszezus eltűnt Magyarországról az olimpia kapcsán, egyúttal kijelentette, hogy "olyan országba, városba vinni az olimpiát/paralimpiát, amelyben nincs politikai konszenzus a rendezésről (és ez nem egyenlő feltétlenül a teljes társadalmi konszenzussal) nem szabad".

Szabó elismeri, hogy a rendezés hatalmas költségeket jelentenie, ugyanokkor szerinte megtérülne a beruházás. Vannak rossz példák, de szerinte a sikeretelen rendezések bemutatásával becsapják az embereket, akik a rendezés ellen emelnek szót, ugyanis jó példák is vannak. Szabó közleményének olvasata szerint a korrupciós kockázat kisebb, mint az, hogy az olimpia ügye olyan összefogást teremt, ami sikeres rendezést teremt. Kijelenti, hogy ő nem hajlandó úgy gondolkodni, hogy mindenki csak lop és lopni fog a jövőben, legyen bármilyen kormány.

A teljes bejegyzést itt olvashatja: