A népszavazást itt követheti percről percre.

A hajnali órákban szavazók száma ugyan nagyrészt még megegyezett a legutóbbi népszavazáson véleményt nyilvánítókéval, de a 9 és 11 órás jelentésekből már az látszik, hogy most vasárnap a részvétel elmarad mind a 2008-as, mind a 2003-as referendumétól:

• a szociálisnak nevezett 2008-as, három kérdéses voksoláskor a részvétel 7-kor 1,13 százalék, 8-kor 7,66 százalék és 11-kor 18,69 százalék volt, végül a választópolgárok 50,51 százaléka vett részt az eseményen.
• ugyanezek a számok 2003-ban, az uniós csatlakozásról szóló szavazáson 1,17, 7,68, 16,88 és 45,62% voltak.
• azaz a mostani részvétel nem éri el a 2003-asét sem, és két óránként – most úgy néz ki – nő a különbség a korábbi adatokhoz képest.

Más típusú választásokkal összevetve kiviláglik az az előre várható tény, hogy a szavazási hajlandóság messze elmarad az országgyűlési választásokhoz képest, de jóval nagyobb, mint az európai parlamenti választásokon. Legutóbb, a 2014-es parlamenti választáson ilyenkor már 23,23% leadta a voksát, míg az EP-n csak 11,53, estére pedig a megjelentek aránya az egyik esetben 61,73, a másikban 28,92% lett.

Ez alapján valahol 42-44 százalék között várható a mostani részvétel.

Ami a területi megoszlást illeti: a különböző szavazásokon eltérő képet mutat az ország. A parlamenti választásokon Budapest szokott lenni a legaktívabb, míg az önkormányzati voksolásokon és a 2008-as népszavazáson a főváros adatai elmaradtak az országos átlagtól. (2003-ban és a 2004-es kettős állampolgárság miatt emlékezetes szavazáson szintén Budapesten vettek részt legtöbben.)

A mostani számokból az tűnik ki, hogy a helyhatósági választásokhoz és a szociális referendumhoz hasonlóan Budapesten nagyon alacsony lesz a részvétel. A legutóbbi önkormányzati választáson 11 óráig a fővárosiaknak a 14 és fél százaléka már szavazott, most ettől másfél százalékkal elmarad már a részvétel. Akkor végül országosan 44,3, Budapesten 43,11% volt a szavazók aránya.

A legaktívabbak jelenleg a nyugati megyék, valamint Tolna, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Békés, viszont Budapesthez hasonlóan Borsod és Szabolcs lemaradt, ami egyébként megegyezik a 2008-as tapasztalatokkal.

A részvételi adatokon némileg torzít, hogy Kétfarkú Kutya Párt és több civilszervezet kampánya miatt az érvénytelen szavazatok száma várhatóan meghaladja a szokásos 1%-ot, vagyis a szavazáson megjelentek számából még le kell vonni az érvénytelenül szavazókét, hogy megkapjuk az érvényes, azaz figyelembe vehető szavazatok számát.

A délután egy órás adat nem módosít különösebben a fenti leíráson és prognózison, noha a részvétel a 2003-ast meghaladta, ám változatlanul elmarad (immár 3%-kal) a 2008-astól. A térkép sem mutat nagy változást, változatlanul Budapest kullog a sor végén és a nyugati megyékben, illetve Hevesben mentek el eddig a legtöbben szavazni.

Az viszont most fog kiderülni, hogy elsősorban a kormány által  befolyásolható szavazótömeg szavazási szokásai eltérnek-e a teljes átlagtól. Mivel ez az első félbojkott mellett megrendezett szavazás, elképzelhető, hogy a délutáni órákban mért részvételi adatok eltérnek a korábbiaktól, már amennyiben a kormány által motiválható szavazók többsége már korábban leadta a voksát.