A pártok helyett ismét bíróság döntene az egyházak bejegyzéséről, de a megszüntetésük is egyszerűbbé válhatna. Ehhez elegendő lenne például az embercsempészés címén történő bírósági elmarasztalás – amelyre a minap Erdő Péter bíboros hivatkozott a magyar katolikus egyház menekültügyben tanúsított visszafogottsága indokaként.

Az állam továbbra is különbséget tenne a vallási gyülekezetek között. Az új rendszer legalsó szintjén a civil egyesületekhez hasonló jogállású „vallási közösség” állna; ennél szigorúbb kritériumoknak megfelelve elnyerhető lenne akár a „nyilvántartásba vett egyház” státusa is.
A ma a vallási szervezeti kategória csúcsát jelentő „bevett egyházak” esetében (ide tartoznak a legnagyobb felekezetek) lényegében csak a cégért festenék át: a jövőben bejegyzett egyháznak neveznék őket. Aki ebbe az elit körbe kéri a felvételét, annak komoly lécet kellene megugornia, a tagok számát és a működés több évtizedes – vagy nemzetközi működés esetén egy évszázados – időtartamát illetően is.

Az új szabályozásban is el van rejtve ugyanakkor pár olyan buktató, ami még a kitüntetett helyzetű egyházak papjainak, lelkészeinek is okozhat fejfájást.

Részletek a csütörtökön megjelenő HVG-ben.